Végül csak te kellesz/ Stony

13.

//az előző részekből//

Rogers és Barnes lesietett a hosszú lépcsőn,ami az alaksorhoz vezetett.

A terem végében gyülekeztek a mutánsok. Steve végig pillantott a tömegen majd megakadt a tekintete Pepperen.

~
-Volna egy ajálnatom.-mondta Killian.

-Nem azért jöttünk, hogy alkut kössünk.-mondta a Bucky feldúltan.

~
A maszkosok előhozták Tonyt sebekkel tele.

-Mi lenne az ajánlat?-kérdezte Barnes.

-Vasember a tél katonájáért cserébe.-mondta egyszerűen a férfi.

-------------------

~Steve szemszöge~

"Vasember a tél katonájáért cserébe." Ez az egy mondat ismétlődött a fejemben, újra és újra, az agyam teljesen feladta a szolgálatot.
-Komolyan az életemben két legfontosabb személy sorsáról kellene döntenem?- kérdeztem magamban.

-Nem.-mondtam de velem egyidőben Bucky is megszólalt.

-Rendben.-mondta teljesen higgadtan.

-Buck? Mit csinálsz?-kérdeztem egy kicsit hangosabban mint kellett volna, mert még Tony is felkapta a fejét.

-Steve nézz már rá!-mutatott az ujjával Stark felé.-Ezt már nem bírja tovább.

Igaza volt, Tonynak már nem sok kellett, hogy feladja. Óvatosan a szemébe néztem, ahogy felvette velem a szemkontaktust próbált erősnek mutatkozni, de látszott rajta, hogy nem igazán tud ilyen maradni sokáig.

-Bucky, akkor se! Nem cserélek el senkit senkiért. És ez parancs!-mondtam már igazán agresszívan.

-Akkor sajnos, drága Tonytok itt marad és még egy apróság.-ránézett társaira Killian majd folytatta.- Megölni őket!

Hirtelen mindenki csendben maradt és Buckyt figyelte. Nyugodtan, teljes magabiztossággal lépkedett előre, majd megállt a szőke előtt.

-Elfogadom.-szimplán ennyit mondott, de mindenki tudta, hogy ez mit jelent.

Bucky feláldozza magát Tonyért.

-Buck...-kezdtem, de nem tudtam befejezni, mert Killian kezét feltartva közbeszólt.

-Nana szőkeherceg...elfogadta az ajánlatomat.-bicentett a társai felé, akik odahozták Starkot elém.

A férfit elengedték, aki külső segítség nélkül összeesett a földön. Hirtelen utánna kaptam, de az eséstől már nem tudtam megmenteni.

Tonyt a karjaim között tartva valami elpattant bennem és végigfolyt egy könnycsepp az arcomon.

-Hölgyeim és Uraim...hagyjuk a szerelmes párt megünnepelni szerelmüket.-mondta a férfi gúnyosan.

Gyorsan felpattantam a földről és a barátom segítségére siettem, nem hagyhatom, hogy magukkal vigyék...végül újra olyan lesz...mint amikor a Hydra fogságában volt.

-Szép fiú...már mondtam, hogy elfogadta az ajánlatot, ezért velünk jön. Mondanám, hogy búcsúzzatok el, de úgyis találkoztok még.-mondta "titokzatosan" a férfi, majd intett embereinek, akik engedelmeskedve kisegítették Buckyt a szobából.

Visszaugrottam Tonyhoz és kezem közé emeltem.

-Mondtam, hogy ne menj.-néztem rá a könnyeimmel küszködve és egy apró csókot nyomtam ajkaira. Újra velem van, újra biztonságban...azonban Bucky egyre nagyobb veszélyben lehet.

Naaa sziasztokkk egy kicsit (nagyon) megcsúsztam ezzel a résszel és elég rövidre is sikeredett, de remélem így is tetszik! Vigyázzatok magatokra!❤