Oneshotok |Szünetel|

Percy Jackson× reader

Ezt a részt Melissza322 kérte.
Remélem tetszeni fog.
Bocsi, hogy későn hoztam a részt.

FIGYELEM! PERCY VISELKEDÉSE KISÉ ELTÉR A KÖNYV/FILM BELI VISELKEDÉSÉTŐL.

T/N= te neved
H/Sz= haj színed
Sz/Sz= szem színed

------

|T/N szemszöged|

- Percy!- rohantam Percy után úgyan is ahelyett, hogy megvárt volna, csak simán ott hagyott.- Nem úgy volt, hogy együtt megyünk haza?- állt meg, hogy bevárjon.
Délután fél három volt és nemrég lett vége a sulinak.
- De.- indult el, immáron velem.
- Akkor miért nem vártál meg?
- Mert eszembe jutott, hogy ma más programom van- vont vállatt.
- U és mi?- ugrottam elé, így megállásra késztetve.
- Semmi közöd hozzá- került ki.
Oké. Percy-vel barátok voltunk. Mármint az én részemről. Mondjuk való igaz csak én kerestem a társaságát. Viszont én teljesen megbíztam benne. Hogy honnan ismerjük egymást? Könnyű. A Félvér- táborban ismertük meg egymást. Később pedig kiderült, hogy egy suliba járunk. Ugye milyen klassz? Ja szerintem is. Gondolom azon gondolkodhatok, hogy mégis kinek a félvér gyereke vagyok. Hermész. A vándorlás és tolvajok istene. Rengetegszer tudok másokat idegesíteni tudtomon kívül. Habár még nem mondták, de tudom.
- De Percy- nyaggatom tovább.
- Annabeth- el találkozom. Mostmár jobb T/N?- áll meg hirtelen és fordul felém. Keserű ízt érzek a számban. Úgy érzem egy kést szúrtak a szívembe. Fájt. Fájt, hogy Annabeth- el találkozik. Lehet, nem mondtam még, de nem rég kezdtem többet érezni iránta, mint csupán barát.
- Értem- bólintottam, majd inkább egy másik írányba fordultam.
Tudtam. Tudtam, hogy nem erre lakok. Hogy rossz irányba megyek. Hogy Percy utánam ordít, hogy álljak meg. Amit nem értettem. Hiszen, ha eddig nem érdekeltem most, miért? Miért?
Egy dudálást hallottam csak. Mire oldalra fordultam egy autót láttam meg közeledni felém. Mire felfogtam, hogy mi van, már késő volt. Nem volt időm kitérni. Az autó egyenesen belém jött. Hirtelen éles fájdalom nyilalt a fejembe, majd a mellkasomba. A hangokat tompán hallottam. Alig érzékeltem valamit a külvilágból. Ekkor valami meleg dolog folyt végig arcomon. A vérem. Fekete pöttyök homályosítják el a látás terem. Egyre több és több, míg végül teljesen átveszik az irányítást és csak a sötétség marad.

|Percy szemszöge|

-------

Ahogy végig néztem T/N testén elfogott egy furcsa érzés. Miért? Miért pont neki?
Habár soha nem kerestem társaságát, mindig is szerettem volna ha velem van. Az elején idegesített. Aztán ez az idegesítés kezdett átmenni egyfajta jóleső érzésbe. Majd azt vettem észre, hogy beleszerettem.
H/Sz haja a feje mellett volt szétszóródva.
Gyönyörű Sz/Sz színű szeme, most csukva volt. Olyan nyugodtnak, gondtalannak nézett ki. Mintha csak alszana.
- T/N- láttam meg, hogy szemeit lassan nyitogatni kezdi.- Én annyira sajnálom.- arca meglepődést mutatott.
- Elnézést. De ismerem magát?- Sz/Sz szemei zavarosan néztek rám.
- Nem. Már nem.- azzal gyorsan kimentem a kórházi szobából.

Sajnálom T/N. De így lesz a legjobb neked.