Ezt a részt valaki_es_kesz kérte. Még nem láttam ezt az animet amibe benne van, de utána néztem, olvastam. Remélem tetszeni fog attól még.
-----
Akemi vagyok. Akemi Freecss, Gon húga. Bírom a bátyám jófej viszont rettentően hiperaktív. Vadász vagyok. A "képességem" telepátia. Azaz gondolatolvasás, sőt még emlékeket is tudok törölni. De inkább árról beszéljünk, hogy nézek ki. Köröm fekete vállig érő hajam van, mogyoróbarna szemekkel. 15 éves vagyok. Úgy, mint a testvérem én is 12 évesen tettem le a vadász vizsgát. Kurapika a legjobb barátom. Úgy ahogy Kullia is. Mondjuk én többet érzek , mint szimpla barátságot iránta. De ő nem szeret Úgy. De gondolom nem érdekel titeket az unalmas szánalmas életem így inkább térjünk jelenbe.
-----
Imádok deszkázni. És mivel unatkoztam így gondoltam el megyek a deszkaparkba. Mikor oda értem nem volt senki így nyugodtan gyakorolhattam pár trükköt. Már egy órája kint vagyok, amikor meghallottam valaki gondolatait. • Vajon Akemi most mit csinálhat• Ó szóval rólam gondolkodnak. Nagyszerű. - O hello Akemi- vett észre Killua. - Hello- intettem neki, de nem nem nagyon figyeltem rá. Szóval rólam gondolkodot. Lehet, hogy én is tetszek neki?
------
Egész nap a deszkaparkba voltam, és a végén Killua is maradt. És... Elhívott egy randira, persze elég furcsán...
<Visszaemlékezés>
- Szóval Akemi nem szeretnél holnap elmenni valahova? - Veled? - Nem a szomszéddal- forgatta óceán szemeit gúnyosan- persze, hogy velem- vigyorgott - Aha- vontam vállat, de legbelül majd szétrobbantam örömömben. • Azt hittem elutasít, mondjuk nekem így is jó• hallottam gondolatait
< Visszaemlékezés vége>
Na mindegy. De holnap randizunk.
<Holnap>
Szerintem még Gon-nál is jobban pörögtem ma. De komolyan. Ha nem tudta volna Gon, hogy Killua-val randizok, akkor azt hiszi meghülyültem. De végre este lett. Igazából semmi különlegeset nem vettem fel, csak egy fehér tornacipőt, fekete farmernadrággal és egy pillangós blúzzal. Gondoltam így is tökéletes vagyok. No ego.
-----
Egy fagyizóba mentünk ahol megvettük a fagyit és sétáltunk. Csöndben mentünk egészen addig amíg meg nem szólalt a mellettem sétáló. - Akemi.- állt meg velem szembe- Na jó nem vagyok a szavak emberre- és azzal a mozdulattal meg is csókolt, amit természetesen rögtön viszonoztam és a kezeim a tarkójára vezettem aminek következtében kb. az egész nyaka fagyis lett.
(Halálért nem vállalok felelőséget)
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
