Ezt a részt budaibeka_1111 kérte. Remélem tetszeni fog!❤ ⚠️Figyelem! A történet kitaláció csupán a szereplők J.K.Rowling tulajdona, a történet a saját fejem szüleménye⚠️
------
A Roxfordi csata vége. Voldemort meghalt. Harry Potter a hős. Bellatrix Lestrange nehezen tette túl magát azon, hogy akit annyira csodált és szeretett az halott. Emiatt azon gondolkodott, hogy inkább megöli önmagát, minthogy tovább éljen szerelme nélkül. Ám valami visszatartotta e tettétől az, hogy mi is volt ez? Azt még maga sem tudta.
~3 évvel a Roxfordi csata után~ [Párizs]
Bellatrix boldogan sétált Párizs macskaköves utcáin és örült, hogy itt nem keresik az aurórok, úgyan is a csata után nem adta fel magát, és azóta is keresik, hogy aztán az azkabánba zárják úgy ahogy a többi Halálfalót is. Mégis azért hiányzott neki a többi Halálfaló, hisz valamennyire a családjuk volt. De Voldemort Nagy úr annál jobban a szívéhez nőtt. Mint írtam azon gondolkodott meghal inkább, ám mégsem tette, hogy mi tartotta vissza? Arra még a mai napig nem kapott választ. Ám ez nem sokáig tartott. Este szokásos teendőit elvégezte aztán egy pálca suhitással már az igazak álmát aludta volna. Ha nem kel fel valamilyen zajra. A konyhából jött a csörömpölés. Bellatrix negfogva pálcáját indult meg a konyhába. A konyha az alsó szinten helyezkedett el a fürdővel együtt. Azt hitte megtalálták őt és emiatt kissé félelem érzete lett. Ez egészen addig tartott amíg egy csuklyás alakot észre nem vett a konyha márvány padlóján állva. - Bellatrix- köszöntötte egy kedves, gyengéd hang- jó újra látni téged- ölelte meg a hang alapján beazonosított nőszemély. - Narcissa? Te mit keresel itt?- ölelte vissza meglepetten nővérét. - Híreket hoztam- mosolygott halványan a nő. - És pedig? -
Voldemort újra itt van. - Mi van? Hogyan? Hisz meghalt?! - Senki nem érti hogyan vagy miképp, de veled szeretett volna először találkozni, és már nem is szeretné megölni Pottert. - Oh- nem tudott mit mondani annyira meg volt lepődve. - Kint vár - Megyek is- ment ki a pizsamájában Bellatrix Ahogy kiért, megpillantotta Voldemortot. - Bellatrix drága- mosolygott rá Voldemort szívélyesen. - Nagy úr- hajolt meg Bella - Ugyan, nem kell meghajolni- mosolygott továbbra is. - Oh, elnézést- zavarban volt Bella, ki ne lett volna a szerelme előtte?! - Ugyan, semmi baj- mosolygott továbbra- Bella, szeretnék beszélni veled valamiről- ezúttal tekintette megkomolyodott. - Miről?- ijedt kissé meg a komoly tekintet láttán - Már régebb óta érzek valamit...úgy érzem szeretek valakit...- teregette ki a Nagy úr az érzéseit. - Ó értem, és miben tudnék segítségére lenne ez ügyben?- vált kissé szomoruvá, megkönnyebülté és zavarodottá. - Igazából az a személy, akit szeretek. Az te vagy- mondta teljes természeteséggel. - Tessék?- mostmár csak zavarodotságot érzett. - Mindig is figyelemre méltó volt az elszántságod és a figyelmességed irántam. Úgy gondolom az érzéseim viszonzásra találtak. Jól gondolom?- vonta fel fél szemöldökét Voldemort. - Igen, jól gondolja- mosolyodott el lassan Bella. Ezután nemes egyszerűséggel megcsókolta Voldi Bella-t. Boldogok voltak. Egymással. Hosszú idő után.
-VÉGE-
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
