A Granger faktor

Bevezető hablaty (átugorható)

Perselus Piton fuldoklott.

Egyébként a hajónak, minek felborulása közrejátszott eme szörnyű esetben, nagyon jópofa fapadlója volt, a széleken hullámokkal és kis vésett vitorlásokkal. Hogy hogyan borult fel a tákolmány a padlójával egyetemben, lehetetlen lenne megmondani, mert bármily furcsán hangzik is, a padló itt van a fejemben, de a többit homály fedi, nem találtam még ki.

Valószínűleg nem is fogom.

Aztán, hogy mindez mikor történt, és egyáltalán miféle események vezettek idáig, kár lenne lelőni az elején, szóval ezeket is hanyagoljuk. Mégis, legyen szó akár természeti katasztrófáról, kincskeresősdiről (és nem vagyok benne biztos, hogy létezik ilyen szó, de hát már leírtam), szerelmi szálról drámai fordulatokkal, vagy akár egy álomról, cseppet sem változtatna a lényegen: Perselus Piton fuldoklott, punktum.

És akkor itt van ez a másik dolog, hogy Perselus Piton varázsló, nem akármilyen, egy mogorva zseni nem épp kedvező külsővel és egy csipetnyi gonoszsággal, de tényleg csak egy csipetnyivel, amennyi még pont egészséges. Tehát mindezen információk alapján kétségessé válik az a tény, hogy eme nagy mágus, hipp-hopp, fuldokolni kezdjen, mert ismer legalább húsz – ha nem több- varázsigét, amikkel kihúzhatja magát efféle szorult helyzetekből. Felmerülhet az a lehetőség is, hogy valamilyen kemény megpróbáltatások során ez a fantasztikus ember elvesztette a pálcáját, és ez valóban magyarázatot adna a kényes szituációra, de Perselus Piton az a fajta férfi, akiről mindenki fennakadás nélkül elhinné, hogy varázspálca nélkül is képes egy buborékbűbájt kiszórni. A fuldoklás kérdése ezért megoldatlan marad, így hozzá kell tennem a következőt:

Perselus Piton homokos volt.

Ami ebben a kontextusban nem igaz (részletesebb magyarázat az elkövetkezendő huszonvalahány ezredik fejezetben, mert egyszerűen ilyen gonosz vagyok), választ sem ad a már leírt problémára, sőt, teljes joggal fel lehet háborodni, hogy „Ez most hogy a francba jön ide?".

De felkeltettem az érdeklődést, ugye?

Mindent összegezve tehát Perselus Piton fuldoklott, és homokos volt, vagyis legalábbis mindenki azt hitte róla, és tulajdonképpen ennyi az, amit előszóban el akartam mondani, csak hogy biztos legyek benne, minden tisztáztunk, tudjátok. Még annyit elárulok, hogy ez a két információ különösebb jelentőséggel nem bír még egy jó ideig, csak azért említem meg, mert, mint az már fentebb olvasható, gonosz vagyok.

Véleményem szerint az egész prológus a skizofrénia enyhe tüneteiről tanúskodik, de jobban szeretem az ilyesmit írói kitekintésnek hívni, mert az mégiscsak elegánsabb.