Szikrábol Pattant Szerelem

Meg fogunk halni

-Kacchan! Mit művelsz? Ha ezt megtudja Aizawa sensei, nekünk annyi!

-Kérlek, bizz bennem. Nincs más választásunk. bírd ki valahogy, jó?

Tényleg nem tudtam mit tenni. A karom el volt törve, Kacchan is le van sérülve és még a szájából is ömlik a vér. Egyszerűen, nem tudtam mit tenni. Tehetetlen voltam egyszer az életben.

-Most fejezd be! Meg fogunk halni. Ha nem is általuk, majd akkor az iskola öl meg.

-Fogd be végre! Ha meg is kell halnom, legalább azt veled tegyem.

Most elösször félek tőle nagyon is. Egyszerre volt benne harag, félele, bánat. Nem gondoltam volna, hogy képes ekkora áldozatot tenni azért, hogy élhessek.

-Oh. Ez könnyen ment. De biztos ez nem valami vicc? -Tomura hangján hallatszódott a boldogság, és egyben a komolyság is.

Kacchan mély levegőt vett, én meg fel tápászkodtam, és helyette mondtam ki azt, amit én szerintem mondani akart.

-Biztos, Tomura. Hijgy nekünk. Megadjuk magunkat.

Óriásira nyitott vörös szempár nézett rám, amikor mondatom be fejeztem. Komoly, és félelemmel teli szemekkel néztem rá. Rettegtem. Ez a pár perc alatt, könnyen el intéztek minket. De így mostmár értem, Kacchan miért adta be a "fehér zászlót".

Tomura fel nevetett, míg a többiek erős tekintettel figyeltek minket, nehogy el fussunk.

-Hé, Dabi... hozd ide nekem, a friss husikat. -mondata közben, le törölte a vért az orráról.

Dabi el indult Kacchan-ért de én nem tettem semmit, csak néztem a Földet.

-Toga te hozd az új tagunkat.

-Nem kell kétszer mondani! -azzal a mondattal, ilyesztő vigyorral a száján, el kezdett felém szökdelni. Megilyedtem, így mikor oda ért hozzám, össze húztam magamat. De ahelyett, hogy megrángatott volna, megkérdezte:

-Melyik karod tört el?

Meglepődtem. Miért kérdezi meg? Ez egy őrült pszichopata! Ilyet nem valami sűrűn kérdez egy Toga féle személy.
Észre vette, hogy nem bírok válaszolni, így folytatta mondandóját.

-Csak azért kérdem, mert minden új tagnak, kutya kötelességünk meggyógyítani a sebeit. Ez egy nagyon fontos szabály.

Micsoda? Új tag? Én? Na azt várhatjátok! Biztos nem fogok senkit sem megölni. De, hogy ne legyen semmi baj, válaszoltam.

-A jobb karom.

-Jaj szegény! És milyen kezes vagy?

-Pont jobb kezes.

-Ajaj~ ha meggyógyulsz, le verjük Dabi-n, oké?

Nem válaszoltam, csak vállat vontam. Toga ezt el fogadta válasznak így el indultunk a furcsa fekete lyuk felé. De egy kérdés, már nagyon kaparja a torkom.

-Hé Toga!

-Hm?

-Mi lesz Kacchan-al?

-Bakugo-val? Ő egy kicsit nehéz eset de, ne aggódj, nem fogjuk megölni.

-Azt ajánlom is.