Orosz maffia [ Befejezett ]

Part 24

Reggel amikor felébredtem, egy pillanatra olyan fura érzésem támadt. Kellett egy kis idõ, hogy tudatosuljon bennem hogy nem, nem álom volt a tegnap. Ahogy elmerengtem, belém nyilallt egy brutál érzés. Az egész testem fájt, mint akit megvertek. Az ajtó nyílására emeltem meg a fejem. Lassan kinyílt és egy tolható fém kocsit láttam meg, amit John lassan tolt be.

- Jó reggelt szépségem! - lépett mellém és adott egy csókot a homlokomra. Mellém húzta a kocsit. Lassan felültem, mert a fájdalmat még mindig éreztem, a szerelem érzése kissé elnyomta. Leült mellém és felemelte a fedõt, amely a reggelimet fedte. - Készítettem neked egy kis rántottát pirítóssal és facsart narancslével. De elõtte vedd be ezt- tartott a kezében két apró tablettát.- Fájdalom csillapító. A tegnap este után, gondolom rád fér.- mosolygott. Bekaptam a tablettákat és narancslével lenyeltem.

- Köszönöm. Ami azt illeti, szerintem felállni sem tudok.- éreztem magam kínosan.

- Tudom. Nem te vagy az elsõ.

- Ez tiszta szürke 50 árnyalata. Csak orosz kiadásban.-nevettem.

- Mi az a szürke 50 árnyalata? - ráncolta össze homlokát John.

-Miii? Te nem láttad? Szuper romantikus és baromi híres trilógia.

- Igen? - lepõdött meg.

- Igen. A sikeres és befolyásos milliárdos egy véletlen folyamán találkozik a tipik vissza húzódó szürke kisegérrel és bevezeti a sötét és mocskos titkába, hogy õ egy domináns. A csaj vonakodik és húzzák a dolgot össze vissza, de a végén a csaj véget vet ennek. Persze utána össze házasodnak és még gyerekük is lesz. És kicsit átmegy ilyen kiszámítható romi filmbe, de nem rossz.

- Majd megnézzük.

- Van egy nagyon ikonikus mondat a filmbõl.

- Igeen? És mi az?

*- Akkor most szeretkezni fogsz velem?

- Én nem szeretkezem. Én baszok! Kõkeményen.* - próbáltam utánozni a szituációt. - De ezt igazából neked kéne mondanod.- nevettem.

- Inkább együnk. - fordult a reggeli felé, fapofával.

- Valami rosszat mondtam?- néztem kérdõn rá. Nem felelt, csak evett, így én is elkezdtem enni. Egy szót sem szólt hozzám evés közben. Egyértelmû hogy mondtam valami rosszat, de mit? Miután befejeztük a reggelit, elköszönt és elment. Idõm sem volt megkérdezni, mi a baja. 10 óra körül bejött a doki és mondta hogy szépen javulok. Elkezdtem olvasni valami nyálas csöpögõs könyvet, ami persze kicsit sem foglalt le, de valahogy eljött az ebéd idõ is. Az ebédem brokkolikrémleves volt sajtdarabokkal és a második pedig valami isteni csirkés és fetasajtos salátamix. Már majdnem neki kezdtem, amikor betoppant John. Le raktam a kanalat és felkeltem. Oda szaladtam és átöleltem.

- Kérlek ne haragudj, úgy sajnálom az egészet. - daráltam leneki és reménykedtem a megbocsájtásában.

- Ahh Te meg mirõl beszélsz?- hallottam meg a kérdést. Elengedtem és hátrább léptem.

- Hát reggel nagyon csöndben voltál evés közben. És elõtte semmi bajod nem volt. Szóval ebbõl gondoltam hogy én...- néztem le, miközben az ajkamba haraptam. Megfogta az államat és felemelte. Oda hajolt és lágyan megcsókolt. A következõ percben az ágyra lökött. Levette grafit szürke nyakkendõjét és az ágyhoz kötözte a kezeimet vele. Elõ vett egy vadász kést és annak segítségével levágta rólam a ruhát. A kést eltette és levette fekete öltönyét. A kabátot a mellettem levõ fotelra helyezte. Lassan elkezdte kigombolni fehér ingjének gombjait, egyre többet megmutatva kockás hasából. Csak néztem ahogy leveszi és azt is a kabátjára teszi. Kezén kiduzzadnak az erei, bicepsze tökéletesen beépült karjába. Megindul meztelen felsõ testtel az ajtó felé. Kattan a zár, mire megfordul és az ajtónak dõl. Szemeit lassan centirõl centire végig vezeti a meztelen és kiszolgáltatott testemen. Ahogy ott állt az ajtónál, a teste megfeszült. Akart engem, láttam a tekintetén hogy most még a tegnapinál is jobban akar. Lassan megindult felém, amikor beszélgetésre lettünk figyelmesek kintrõl. Ilyedt tekintettel néztem rá. Gyorsan, ám csendben felkapta az ingjét és nekem adta. Eloldozott és utasított hogy vegyem fel az ingjét. Magamra húztam, amíg õ vissza fordította a zárat az ajtón. A ruháim cafatjait össze szedte. Ebben a pillanatban nyílt az ajtó és belépett az orvos és a főnök. Elõször csak néztek mire John megszólalt.