Harry Potter és a másvilági

1.11 - A csapóajtó mögött

Név] - a neved/karaktered neve

🗲✧🗲✧🗲✧🗲✧🗲✧🗲

Ahogy azt Hermione mondta, ezután semmi sem történt, ami arra utalt volna, hogy Voldemort a Tiltott Rengeteg fái között leselkedne Harryre. A Bölcsek köve másodlagos problémává vált, ahogy a vizsgák közeledtek, és noha tudtad, hogy eleget tanultál, hogy probléma nélkül átmehess, valahol mégis izgultál kicsit.

Beköszöntött a kánikula, amit nem fogadtál kitörő örömmel. Tikkasztóan meleg volt ugyanis abban a tágas osztályteremben is, ahol az írásbeli vizsgafeladatokat körmöltétek puskázásgátló átokkal megbűvölt lúdtollaitokkal. Az írásbelik mellett gyakorlati vizsgáitok is voltak. Flitwick professzor egyenként behívott mindenkit a bűbájtanterembe, hogy lássa, végig tudtok-e táncoltatni egy ananászt az asztalon. McGalagonynál egeret kellett tubákosszelencévé változtatnotok - pluszpontokat ért, ha a szelence míves kivitelűre sikerült, de pontlevonás járt érte, ha bajsza volt. Piton vizsgáján a legtöbben reszkettek, mint a kocsonya, mert a professzor végig ott állt a hátatok mögött, miközben igyekeztetek előkaparni emlékezetetekből a felejtés italának hozzávalóit.

Te magad sem élvezted ezt a fajta figyelmet, de volt annyi lélekjelenléted, hogy rezzenéstelenül oldd meg a vizsgafeladatokat. Bár Piton nem volt veled sem kedvesebb, mint a többi nebulóval, valahogy mégsem tűnt úgy, hogy annyira utálna, mint Harryt például. Bár, ha valaki téged kérdezett volna erről, Piton nem sok embert utált jobban Harrynél, talán csak szegény Nevillet.

- Mindenki azt mesélte, hogy itt iszonyú nehezek a vizsgák, de ez nem volt nehéz, én élveztem! - jelentette ki Hermione, ahogy éppen az udvaron vágtatok át. Erre a kijelentésére kissé megvontad a vállad, te magad sem tartottad annyira nehéznek a vizsgákat. Néhány, mint például az átváltoztatás vizsga tényleg elég élvezetes volt.

- Tényleg nem volt vészes - értettél egyet a lánnyal.

- Örüljetek neki, én cseppet sem élveztem - tudatta veletek Ron, ami a legkevésbé sem tudott meglepni. Harry nem mondott semmit, mégis azonnal felfigyeltél rá, ugyanis kezét a homlokán lévő sebre szorítva lépkedett mellettetek, arcán egyértelműen kivehető volt a fájdalom. - Mi bajod Harry?

- A sebhelyem - felelte a fiú a nyilvánvalót. - Szörnyen sajog.

- Fájt már máskor is - mondta Hermione.

- De nem ennyire!

- Menj el a gyengélkedőre - javasolta Ron.

- Szerintem az nem hatna - mondtad, majd Harryre néztél. - Ez nem véletlen történik, nyilván valami köze van Voldemorthoz.

- Így van, ez figyelmeztetés! - bólintott Harry. - Azt jelenti, hogy veszély fenyeget.

Erre egyikőtök sem mondott semmit. Ahogy tovább haladtatok, zene hangját hallottad, és követve a hangot Hagridra pillantottál, aki a kunyhója előtt ülve zenélt.

- Hát persze! - mondta Harry, aki szintúgy Hagridot nézte. Értetlenül pillantottál rá.

- Mi? - kérdezted, ahogy a fiú elindult egyenesen a vadőr felé. Ti hárman összenéztetek, majd azonnal követtétek Harryt, felzárkózva mellé.

- Nem tartjátok kicsit furcsának, hogy Hagrid leghőbb vágya egy sárkány, erre jön egy idegen, akinél véletlenül van egy?! - tette fel a kérdést Harry, ami Norbert megismerésekor a te fejedben is megszületett, és amit válasz hiányában elfelejtettél.

- Igaz, már akkor is furcsálltam a dolgot, elvégre nem tudom elképzelni, ki a fene sétálna sárkánytojással a zsebében - bólintottál, és átkoztad magad, hogy nem jutott eszedbe előbb a furcsa összefüggés. Természetesen nem véletlen volt. - Miért nem jutott hamarabb az eszünkbe?