Gondoltam, egy kis imaginnel térek vissza, amely (bátran, mégis félve) bevallom, egy kb. tegnapelőtti álmom szüleménye. Nem volt benne semmi olyan, azt most csak én raktam hozzá.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de eddig nekem csak háromszor sikerült BTS tagokkal álmodnom (más fiúbandákkal még nem). Az első szerencsés Jimin volt, aztán Jungkook (vele ugyan feltűnt több bandatag is, de ő volt a főbb szereplő), és most Jin...
Remélem tetszeni fog, jó álmodozást :P
➽───────────────❥
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Kim Seokjinnel még általánosban ismerkedtél meg. Egy osztályba jártatok, ám nem sokat csevegtetek egymással, jóformán a köszönésen kívül csak akkor beszéltetek, ha csoportmunka volt, vagy valami ilyesmi.
A gimiben azonban megváltozott valami - vagyis, leginkább minden. Új környezet, új iskola, új osztálytársak és új barátok. Sikerült pont ugyanabba az intézménybe jelentkeznetek, távol az otthontól, így ráadásul kollégisták is lettetek.
Végül pont az hozott össze benneteket, hogy sokáig tudomást sem vettetek egymásról, majd hirtelen egyik napról a másikra egymás támaszai lettetek az ismeretlen helyen. Három éven át tartott a bimbódzó barátság, addigra Jin végigjátszott néhány párkapcsolatot, de végül azután hormonok befolyásolta tizenévesek lévén érdeklődni kezdtetek egymás iránt, immár nem csak barátságból. A tavasz magával hozta neked az első szerelmet, amit ugyan még csak ölelkezéssel és csókokkal, de beteljesítettetek.
A sors kegyes volt hozzátok az egyetemen is. Újfent kollégisták lettetek, a kapcsolatotok pedig tökéletes volt, egyetlen dolgot kivéve. Még mindig nem jutottatok el az első aktusig, sőt, még a pettingig sem. Jin ugyan nem mutatta, de rettenetesen szeretett volna már komolyabb vizekre evezni. Akárhányszor szóba került a téma, hebegve sietősen hárítottál, barátod pedig egy ideig abba is hagyta a dolgot. De csak egy ideig.
Év vége, utolsó nap volt az egyetemen. A helyi diákok már rég elhagyták a sulit, a kollégisták pedig a szobájukban pakolták össze a holmijaikat. Úgy volt, együtt utazol haza Jinnel, és te már rég kész is voltál, de a párodról fogalmad sem volt, hol lehet. Percek óta hívogattad, mígnem valaki belépett a szobádba. Jin volt az, személyesen.
– Hát te? Készen vagy, indulhatunk? – pillantottál rá kérdőn, a fiú azonban csak elfordította a kulcsot a zárban, majd némán átszelte az aprócska szobát, s az íróasztalhoz préselve tekintett le rád. – Minden rendben? – tetted kezed az arcára. – Miért zártad be az ajtót?
– Mutatni szeretnék neked valamit, ha megengeded... Jó lesz, ígérem.
– Jin, mégis mirő-
Forró ajka rátapadt a tiédre, hevesen csókolva azt. Konkrét fogalmad nem volt róla, mit akar Jin mutatni, de a bezártság és vehemens viselkedése miatt sejtettél valamit.
– Jin... Jin, állj! – toltad el erővel barátodat magadtól. – Ezt nem itt kéne, nem gondolod?
– Ha a szeretkezésre gondolsz, akkor azt valóban nem itt fogom megejteni veled. Azonban addig is vannak szintek, amiket apránként teljesíthetnénk, nem? – mosolyodott el csábosan, egyre sötétülő tekintetével pirosas arcod pásztázva. – Megengeded?
– I-igen... azt hiszem... – kábultál el pillanatok alatt a fiú erős vonzásában.
Újra megcsókolt, a pillangóraj pedig a gyomrodban őrül repdesésbe kezdett. Kezeidet széles vállaira simítottad, majd mikor a fiú a nyelvét is bevetette, finoman belemarkoltál, érzékeltetve vele, mennyire jólesik, amit csinál.
Jin hangos cuppanással vált el tőled, s gyengéden elfordított magától, hogy háttal legyél neki. Pár pillanatra összezavarodtál, míg ő kezével lehajtotta felsőtestedet az asztalra. Kicsit kellemetlenül érezted magad a kialakult pozíció miatt, de Jin édes érintései a gerinced vonalán rögtön újra elvarázsoltak.
A fiú blúzod aljához érve lassan elkezdte feltűrni azt, mikor pedig felemelkedtél kicsit, hogy segíts neki, kigombolta a ruhadarabot. Pillekönnyű puszikkal lepte el hátadat, mikor pedig melltartód kapcsához ért, nem tétlenkedett. Oldaladon végigsimítva jutott el melleidig, amelyeket az immár kicsit sem szoros textil alá nyúlva markolt meg. Lehunyt szemekkel sóhajtottál fel, s egyre inkább kívánósnak érezted magad.
Jin egyik kezével még mindig a halmot masszírozta, azonban másik mancsa immár lejjebb kezdett haladni, végig az oldaladon, le a combodig, ahol szoknyád alá benyúlva kezdett cirógatni. Alhasadban egyre csak örvénylettek a kellemes, mégis kínzó érzések, s ezek végig a testeden libabőrt rajzoltak a karjaidra és melleidre. Öntudatlanul is kisebb terpeszbe csúsztak lábaid, mire Jin a hátad mögött elmosolyodott, ám azután rögtön ajkaival újra a hátadat becézgette, kezével pedig felhajtotta a szoknyádat, és belső combod felé vette az irányt.
– Jin... – nyögtél fel meglepődötten, mikor barátod ujjai nőiességedre tévedtek, s finoman masszírozni kezdték az anyagon keresztül a felforrósodott testrészt. Hosszú másodperceken át kényeztetett, mikor pedig már egy nagyobb sötét folt éktelenkedett a bugyidon, abbahagyta cselekedetét. – Jin... van... van valami baj? – fordultál hátra hozzá kipirosodott arccal, homályos tekintettel.
– Nincs, édesem – mosolygott rád. – Csak rájöttem, hogy ez nem a legalkalmasabb helyszín az ilyesmire... meg aztán rajtad is látom, hogy ugyan élvezted, de annyira ismerlek, hogy tudjam, fejben egyáltalán nem adtad meg magad teljesen. Ha tovább mentem volna, biztosan leállítasz.
– Hm... talán igazad van... – sütötted le tekinteted, miközben összehúztad magadon a blúzt. – Azért... otthon folytatjuk?
– Csak nem megjött a kedved? – kerekedtek ki Jin szemei, ám tekintete mosolygós volt.
– Ami azt illeti... de... – jöttél még jobban zavarba. Jin átkarolta a derekadat, s még szorosabban magához húzott.
– Nocsak, Királylány... – búgta ajkaidra a fiú sejtelmesen, direkt húzva téged –, a végén még kiderül, nem is vagy te olyan szégyenlős...
