30 napig bezárva [Jimin ff.]

IV.

Tegnap volt az első estém, amikor már egész sokat tudtam aludni. Egész kipihentem ébredtem fel ma reggel. Heejin-nel álmodtam, méghozzá egy kislánnyal a kezében. Éppen autóval mentem el érte egy körforgalomhoz közeli buszmegállóba, ahol már ott várt rám a kicsivel a kezében. Egész apróka volt, körülbelül két éves lehetett a lány. Mikor beszálltak a kocsiba csak mentünk az úton, de nem álltunk meg sehol. Legalábbis arra már nem emlékszem.
Titkon remélem, hogy ez egyszer valóban meg is fog történni.

Mint ahogy elnézem ma is későn jön be, már kilencet ütött az óra, de még sehol sincs ez a lány. Egyre később jár be meglátogatni, fogadom legközelebb már be se fog jönni.
Ilyenkor mindig azon gondolkodom, hogy vajon mi dolga lehet. Olyan rossz ez a titkolózás, tegnap is csak pár percre ment el. Nem értem mi folyik itt néha...

-Chim?! - te jó ég, de megijedtem! Annyira elgondolkodtam, hogy észre sem vettem, mikor bejött. - Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni - majd hátulról csókot nyomott a nyakamba és egy fehér selyemkendővel bekötötte a szemem.

-Mit csinálsz? - foggalmam sincs, hogy miért, de baromira izgató ez az egész.

-Gondoltam ma játszhatnánk egy kicsit másképp.

-Mire gondolsz?

-Hm... Például csináljuk azt, hogy kitalálok egy szót, amit neked ma tilos kimondanod, különben kapsz egy fincsi... - drámai szünet, tetszik. Kíváncsi vagyok mi lesz a folytatás. -... Vágást a tested különböző pontján - mi?

-Oké, benne vagyok. Gondolom úgy sincs más választásom.

-Jól gondolod.

-Egyébként meg kétlem, hogy olyan nehéz lenne... Mihelyst meg tudom a tiltott szót soha többé nem ejtem ki a számon. Easy lesz!

-Ennek örülök, ugyanis sűrűn fogunk ilyet játszani. A tiltott szavakat pedig jól jegyezd meg, ezek később csak gyűlni fognak és akárhányszor ilyet játszunk egyszersem mondhatod ki az előző illetve az új szavakat, világos?

-Mint a vakablak!

-Helyes! Akkor kezdjük is el - súgja fülembe, majd jelzi, hogy meg van a kitalált szó.

-És most mit kéne csinálnunk? Csak mert izgató így lekötött szemmel beszélni, de kicsit kényelmetlenül érzem magam - szépen lassan mondom ki szavaimat, hátha egyszerűbb lesz eltalálnom a tiltott szót.

-Ezt nem így játsszuk, Chim. Beszélj normálisan. Amúgy sem ilyen semleges alkalmakkor fogod kimondani - oké... Ez kezd kevésbé tetszeni. Nem volt nehéz rajönni, hogy valószínűleg valami olyat választott, amit akkor mondok, mikor izgalmi állapotban vagyok. Okos... Ebbe még én se gondoltam bele.

-Oké, akkor térj rá a lényegre.

-Szívesen, de ne feledd, megállás nélkül kell beszélned.

-Tudom - majd ahogy kimondtam nyúlt is a megfelelő helyre. Gyorsan végiggondoltam, hogy miket szoktam ilyenkor mondani. Át kéne őket alakítani valamire, de csak nem nyöghetem azt, hogy asztal... Hogy nézne már az ki. Szerintem még ő is elnevetné magát.

Komótosan veszi ki farkam a helyéről, majd elkezdi izgatni. Próbálok nem hangot adni neki, de úgy se fogom bírni. Másrészt meg semmi értelme nem lenne akkor a játéknak.
Mikor már nedves makkomon elkezdett körözni ujjával, kiszaladt egy halk nyögés. Gondolom ez nem számít szónak.

Mindenféle fogást kipróbált már rajtam, de nem tudott szóra bírni. Csendben tűrtem a fájdalmat össze-vissza dobálva a testem. Fejemet folyamatosan előre-hátra döntöttem kínomban. Összeszorított szájjal hagytam, hogy csináljon velem bármit, mikor egyszer csak megéreztem nyelvét a makkomon.