30 napig bezárva [Jimin ff.]

VII.

Ébredés után már izgatottan vártam, hogy megérkezzen, de nem nagyon akart bejönni. Már kilenc múlt nem sokkal, mikor nyílt az ajtó. Csalódottságomra a recepciós csaj nyitott be.

-Meghoztam a reggelid. Heejin üzeni, hogy kicsit késni fog ma - most szórakozol velem?! Tuti direkt csinálja. Most, hogy végre kimehetnék nem jön időbe... Chh... Még, hogy cserébe hamarabb kienged...

-Körülbelül mikor ér ide?

-Azt nem mondta, sajnos.

-Értem - majd megetetett. Heejin-nel szemben, ő nem ül rám, csak közelebb jön felém. Túl félénk, nem az én esetem. Az elején még egész kis helyesnek tartottam ezt a tulajdonságát, de most már inkább idegesítő, mintsem hogy aranyos. - Köszönöm! - mondtam, miután elfogyott az utolsó morzsa is a tányérról.

-Egészségedre! - biztos odamegy...

Ahogy kimondta el is viharzott. Gyors volt a látogatás.

Elég lassan telik az idő Heejin nélkül. Ahogy ezt megjegyeztem magamban, motor hangot hallottam, ami nem túl sűrű erre felé. Elég jónak tűnt a hangja, tuti nem lehet egy szar autó.

Hirtelen csak kopogás hallatszódott az ajtón.

-Nincs itthon senki! - kiabálok ki a kedves kopogóhoz.

-Tudtam én, hogy meg fogsz egyszer szökni - vezette tovább a poént Heejin, mire akaratlanul is elmosolyogtam. Hu... Tényleg kezdek túl sokat mosolyogni... Le kell szokjak erről.

-Merre volt a hölgy, ha szabad tudnom?

-Elugrottam a kocsidért. A garázs ahova leszállították kicsit arrébb van, úgyhogy elmentem érte és idehoztam neked - ez megmagyarázza a motor duruzsoló hangját.

-Igazán kedves cselekedet volt Magától!

-Fogd be!

-Imádlak piszkálni - nevettem el magam.

-Csak nehogy aztán megjárd egyszer.

-Kizárt! Hova tűnt a sok szexi ruha? - még csak most figyeltem meg, hogy egy fekete magas derekú rövidnadrágot viselt egy fekete csipkés felsővel, ami egész karján vonult végig, anélkül, hogy érintené vállát. Igazán a melleire csalta szememet. Ráadásul a hasa is szabadon van.

-Ez nem elég szexi? - kérdezi, míg végignéz magán.

-De, tetszik a textúra, csak meglepődtem, hogy nem szoknyába vagy.

-Mert ma vezetünk.

-És?

-És az ülésemen ötpontos biztonsági öv van, amiben nem tudok szoknyában ülni.

-Le lehet szedni az alsót.

-...Mindegy most már... - láttam az arcán, hogy belegondolva igazam van és feltételezem ezt ő is tudta, csak elfelejtette. - Csak úgy szólok, hogy a katonáim készen állnak, meg ne kísérelj meglógni!

-Igenis, Asszonyom! - eloldozott és indultunk is kifelé.

Heejin intett a katonáknak, hogy jöhetnek, mire mind a húszan szorosan hozzánk bújva megindultak velünk.

-Azért ennyire veszélyes nem vagyok - böktem oda Heejin-nek, aki csak mosolyra húzva száját sétált tovább a kijárat felé.

A kapuban álló őr tíz centiméteres átmérőjű szemekkel bámult minket, hogy mégis mi folyik itt.

-Üdv! - köszöntötte Heejin.

-Szervusz, Heejin! Mi történik itt? - diszkréten kezdtek el beszélgetni, mire egy bólintással üzent a másik őrnek, aki felnyitotta a sorompót és kikerültünk a fogda kerítései közül.