Új Otthon

○5●

Elkezdtem mocorogni, majd óvatosan hunyorogva próbáltam kinyitni a szemeim.
Egy vállon tértem magamhoz, ott pihentettem a fejemet, míg azon egy másik fej talált támaszpontot.
Vigyázva húztam ki fejemet, így már megállapíthattam, hogy Ni-ki vállán sikerült elaludnom. Mielőtt felébredt volna a feje megbicsaklásától, gyorsan vissza döntöttem vállamra fejét.
Némiképp korlátoltan, de körbefordulva vettem szemügyre a szobát a benne lévő személyekkel együtt.
Mindenki ilyen olyan - néhány esetben kimondottan érdekes - pozícióban aludt. A jobb szélén Sunoo, ő konkrétan törökülésben ülve aludt, mellette Riki és én egymásnak dőlve,....
Várjunk csak!
Én és Ni-ki egymásnak dőlve?!!!!
Istenem, mondd, hogy nem csak álmodom!
Jó igaz, nekem van párom... várjunk... már nincs.
Jutott eszembe a tegnap s vele együtt minden velejárója. Ettől újfennt elkomorodtam.
Másik oldalamon Sunghoon, ő szinte teljesen lecsúszva a kanapéról... hát... asszem feküdt(?)
Mellette az egyedüli éber személy Jake volt.
Ő pattogatott kukorivát dobálgatva a szájába nézte a filmet.
Ha jól kitudtam venni, az utolsó rész volt az, bár nem biztos, hogy bíznék az 'éppen hogy csak felkelt' énemben.
Jungwon térdeit felhúzva, rajtuk pihentetve kezeit szunyókált békésen. Jay szintén féligfekvő pozícióban aludt, mellette Heeseung összekuporodva a kanapé szélének dőlve szuszogott magzatpózban.

- Há.... hány óra van? - köszörültem meg kiszáradt torkomat.
- Oh, felébredtél? - pillantott rám félszemmel Jake. - Egyébként félhárom múlt pár perccel. Az óra meg ott van. - mutatott az előbb említett dolog irányában.
- Köszi. - vezettem tekintetemet én is a képernyőre - Mióta nézed egyedül?
- Hát először kidőltél te, szinte pont egyszerre Rikivel, azóta nem mozdultatok, szóval biztos kényelmesek vagytok - itt kissé zavartan figyeltem mondandóját. Még is ki mondd ilyeneket? - Jay hyung ezt meg is jegyezte, ez volt a téma egy darabig, de ekkor Sunoo elkezdte mondani, hogy ne piszkáljon már titeket, szerinte tök cukik vagytok, majd konkrétan elkezdett shippelni titeket. Ezután Heeseung hyung, aki ezen beszélgetés alatt végig csendben volt egyszer csak kidőlt. Utánna Wonie feje bicsaklott előre, majd Sunoo kedzett el szuszogni, nem sokkal később Sunghoon kezdett lecsúszni, s legvégül Jay is kidőlt egy olyan fél órája. Szóval végülis nem sokáig voltam egyedül. - fejezte be, hosszúra nyúló válaszát éppen mire az utolsó filmkocka is eltűnt a képernyőről.
- Amúgy ha szeretnéd beszélhetünk angolul is, ha az könyebb.
- Köszi, de szerinten mindkét nyelvet hasonló szinten beszélem.
- Jó neked. - dobott még egy kic popcornt szájába.
- Lehet... - értettem egyet.
Csippanva a telóm adta tudtomra, hogy üzenetem érkezett.
Anya az. Nyitottam meg a chatfejét. Csak annyit írt, hogy elvileg holnap megérkezik a többi dolgom is, valamint, hogy dobott még egy kis pénzt a kártyámra és tájékoztatott, hogy nagyon szeret.
- Nem szeretnéd a wifi jelszót?
- Hát, de az jó lenne.
- Oké, akkor kapcsolódj az ENHA_DORM hálózatra. A jelszó meg nagybetűkkel ENGENE innentől még szintén egybe de kisbetűvel weloveyou.
- Tehát ENGENEweloveyou? - olvastam fel.
- Igen.
- Köszönöm. - mosolyogtam rá hálásan.
- Szívesen. Na, gyere! - állt fel hirtelen.
- Hova? - néztem rá zavartan.
- Hát aludni! - nézett rám nevetve - Segíts felkellteni a többieket, aztán mindenki megy a saját szobájába aludni. Holnap elég délutánra bemenni, olyan félkettőkor indulunk, akkor 2re benntvagyunk.
- Én is megyek?
- Ja tényleg, erről még nem volt szó! Hát igen holnap neked is bekell jönnöd velünk. Egyrészt tájékoztatni kell a fejeseket, hogy megérkeztél, másrészt le is szerződtetnek, jövőhéten kezdesz nem?
- De.. ezt terveztem. De várrjunk csak ezt te honnan tudod?
- Az legyen titok! - kacsintott rám majd elkezdte keltegetni a többieket.

Én is Ni-ki felé fordultem, hiszen amíg ő nincs fennt, nem mertem mozdulni, nehogy felébresszem.
Miközben Jake kelltegette a többieket én csak bámultam a békésen szuszogó Rikire.
Lassan észbekaptam és elkezdtem halkan szólongatni, míg kezemmel karját rázogattam finoman.
Hát.
Erre sem ébredt fel.
Finoman elkezdtem cirógatni a haját, néha hol homlokára, hol arcára simítva.
Már éppen elkezdett mocorogni, amikor megjelent előttünk az előbb Jake által felkeltett Heeseung.
- Gyere Amina, Ni-ki fel kel majd magától, vagy ha nem így járt! - nézett rá szúrósan.
- Mindjárt... - feleltem rá, kissé furcsálva a helyzetet. Ám ekkor, a kezeim simogatását élvező személy kinyitotta a szemét.
Realizálva, hogy vállamon fekszik lassan felemelte a fejét. Fel állt. (rossz az aki rosszra gondol - a szerk.)
- Jó éjszakát! - mondta rekedten, majd sietősen távozott.
Leeresztve a még mindig levegőben lévő csuklóimat néztem Heeseungre.
- Gyere! - ragadta meg csuklómat, majd kezdett a szobám felé húzni.