Ádám és Béla [Befejezett]

Szerelmes voltam és szerelmes vagyok

*Peti szemszöge*

Éjszaka semmit sem aludtam. Gondolkoztam,hogy " Mi lehet Barnival?" " Miért is tettem?" "Vissza akarom csinálni!". Rosszul voltam, egész éjszakát átsírtam. Reggel kilenc körül kaptam egy telefon hívást. Gondolom nem is kell mondani, hogy a legpofátlanabb modorommal szóltam bele:

- Halló

- Jónapot! Gaál Pétert keresem!

- Megtalálta,miben segíthetek?

- A budapesti rendőr kapitányságról telefonálok, Héra Barnabás ügyébe.

- Mi, mi van? Mi történt Barnival?- Ültem fel idegesen

- Tegnap csendháborítás miatt behoztuk. Egy telefon szám ként az ön elérhetőségét adta meg.

- És miben tudok segíteni?

- Érte kéne jönni, biztos ami biztos.

- Ömmm... Sajnos én nem tudok érte menni- Nyílván ez hazugság volt, semmi dolgom nem volt egész nap- de az egyik barátunknak tudok szólni.

- Kérhetem a barátuk nevét?

- Persze, Fekete Giorgio

- Rendben, köszönöm szépen. További szép napot!

- Én köszönöm, hogy szólt. Viszhall!

Egyből hívtam Giorgiot:

- Szia! Tudod te, hogy hány óra van?

- Szia! 9 óra van, már szinte délelőtt.

- DÉLELŐTT? Reggel, inkább reggel

- Jó Giorgio! Nagyobb gondunk is van!

- Miért mi van?

- Barni...

- Mivan Barnival?- Nem válaszoltam- Peti mi van Barnival, mond már!- Nagyon ideges volt

- Érte kéne menni

- Hova, hova kell érte menni?

- A rendőrségre, be vitték és én nem tudok érte menni

- Mi? Mit csinált, már megint?

- Csendháborítás

- Jó megyek, köszi, hogy szóltál!

- Kösz, hogy érte mész. Mond meg neki, hogy... inkább hagyjuk- tettem rá a telefont

*Barni szemszöge*

Délelőtt lehetett amikor szomorúan, könnyek között vezettek ki a cellából. Megláttam Giorgiot és egyből odarohantam hozzá

- Gyuri...- Öleltem meg

- Barni, mi a jó fészkes fenét csináltál?- Ölelt meg jó erősen, ez már hiányzott

Várta a választ, de nem kapta

Tudta, hogy csendre vágyok ezért lassan és némán átbattyogtunk hozzám. Azt még nem is mondtam, hogy amikor otthon voltam egyedül mindent felborítottam vázát, tányért és mindehol kifogyott alkoholos üvegek hevertek:

-Jézusom...- Lépett be a lakásba az olasz barátunk-Na mostmár mond el, hogy mi történt- Fordult felém idegesen

- NEM... én nem- Ordítottam Giorgionak, és ismét könnybe lábadt a szemem

- Barni, Barni hékás, kérlek mond el, hogy mitörtént

- Giorgio... engem... engem Peti elhagyott...- És csak zokogtam

- Ez mikor történt?

- Tegnap... tegnap délelőtt.

- És miért... miért hagyott el?

- Nem tudom... Giorgio én nem tudom... HOL CSESZTEM EL?

- Barni, Barnabás nincs semmi baj, minden rendbe fog jönni!

- Mit rontottam el? Én nem akarok itt és így élni!

- Barna próbálj megnyugodni, kiderítjük majd, hogy mi is történt. Ülj le, egy tea segíteni fog.

*Giorgio szemszöge*

Kimentem a konyhába, és feltettem a vizet forrni, addig a csoportba lemondtam az elkövetkező próbákat. Úgy gondoltam, hogy most egy kicsit pihentetni kell. Közben a nappaliból sírást, káronkodást és szipogást hallottam. Látszódott, hogy a szive összetört. Nyílván Petit semmi miatt nem hibáztattam ahogy Barni se hibáztatta, úgy voltunk vele, hogy biztos meg volt az oka a szakításra. Bevittem a teát. Míg Barni mondta ami a kis szívét nyomta és szürcsölte a teát, addig én pakoltam. Mikor konstatálta, hogy az ital elfogyott, lefektettem aludni. Folytattam a pakolást.

A "carsoncoma" hashtaggel a  nyolcadik a könyvem, és a felnőtt irodalom kategóriába is sorolták!
És több mint 100 megtekintés van!

Nagyon szép köszönöm!<3

/Puszilom a pofikátokat<3/