- Szóval szeretnéd majd megkérni a kezemet. Be tartod az ígéretedet?- dőltem a mellkasára. Halkan felkuncogtam mire Draco megforgatta a szemét.
- Ne éld bele magad annyira, Denem. Még semmi sem biztos. Attól függ, hogy jól viselkedsz-e.- simogatni...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A megszokottnál korábban keltünk fel, hisz ma megyünk Dracoékhoz. Be vallom egy kicsit izgultam mivel ott lesz az apja is és őt nem igazán szeretem. De ez kölcsönös, szóval igazán fantasztikus. Lucius egy szívtelen, undorító viselkedésű, undok, tahó és bunkó ember. Minden ami rossz, az igaz rá. Narcissa viszont ennek az ellenkezője volt. Kedves, aranyos, jószívű nőről beszélünk aki mindennél jobban szereti a fiát. Bármit megtenne annak érdekében, hogy Draco boldog legyen. Be vallom Narcissát ezért szerettem meg ennyire. Mikor össze veszett az apjával Draco, és bántani akarta, Narcissa közéjük állt és a testével képes lett volna megvédeni a fiát. Lehet, hogy neki is vannak elég súlyos hibái, de ő is ember és ő is hibázhat. Az én szememben ő egy igazi anya. Draco is valószínű ezért szereti jobban az anyját. Ő foglalkozik vele és minden amit csinál az szívből jön. Ezt erősen lehetett érezni mindig. Egy-egy velük töltött nap után szinte mindig felmerül bennem az a kérdés, hogy egy ilyen csodálatos nő, hogy lehet együtt egy olyan emberrel, mint Lucius. Draco mindig is akart volna bizonyítani az apjának. Bebizonyítani, hogy érdemes arra, hogy a fia legyen és felvállalja meg szeresse őt, Lucius. Ezeket a tetteket és a bizonyítási vágyakat Lucius sosem vette észre amit nem értek, hogy mégis, hogyan. Mindegy is.
Ma van a karácsony napja. Tegnap sikerült rá venni Dracot, hogy jöjjön ki velem hógolyózni. Be vallom, hogy elég kevés időt töltöttünk kint a levegőn, de legalább kint voltunk.
Reggel mikor fel ébredtem semmi kedvem nem volt felkelni és készülődni. Draco szinte hozzám tapadt, úgy aludt. Kellemes illata végig járja az egész szobát és az ágyam is át vette a kölni, zöldalma és fenyőfa illatot. Mikor felöltöztünk és már mentünk volna el, kinyitottam az ajtót és két doboz volt az ajtó előtt a földön, tetején egy masnival. Lassan le hajoltam hozzájuk és fel vettem a dobozokat a földről. Érdeklődve figyelte végig Draco minden tettemet. Le ültem az ágyra, és vizsgálni kezdtem őket.
- Draco, ez neked jött.- mondtam, mikor elolvastam az egyik dobozon levő cetlit. Oda adtam neki, ő pedig le ült mellém és elkezdte ki bontani. A dobozban egy nyakkendő volt aminek fekete alapja volt és zöld csíkok voltak rajta.
- Kitől jött?- kérdezte tőlem. Honnan tudhatnám? - Bontsd ki azt is.- utalt a nálam lévő dobozra. Szépen kibontottam egy medál volt benne. Ki vettem a medált és mikor meg fordítottam az volt bele gravíroztatva: Denemtől Denemnek.
- Apától kaptuk- mondtam, és Draco kezébe nyomtam a medált. - Ezek lennének a karácsonyi ajándékai.- azonnal fel pattantam, és ki vettem egy dobozt a szobámból. Ki mentem, egyenesen apa szobája elé, és le tettem egy dobozt amiben egy óra volt. Majd ha lesz normális méretű keze akkor tudja hordani, ha szeretné..
- Gyere menjünk.- mondtam, majd Draco a cuccokkal együtt fel állt, ki nyújtotta a kezét és el hoppanáltunk a Malfoy Kúriába.
- Malfoy baszki neked nem lenne szabad hoppanálnod.- szidtam le azonnal, hogy földet értünk. Draco mérgesen rám nézett a neve miatt. - Bocsánat, Draco.- mondtam, és meg forgattam a szemem.
