- Szóval szeretnéd majd megkérni a kezemet. Be tartod az ígéretedet?- dőltem a mellkasára. Halkan felkuncogtam mire Draco megforgatta a szemét.
- Ne éld bele magad annyira, Denem. Még semmi sem biztos. Attól függ, hogy jól viselkedsz-e.- simogatni...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nyár. Mikor eljön a nyár, az emberek a boldog percekre gondolnak. Mikor semmi más dolgod nincs csak, hogy jól érezd magad. Hajnalokig fent vagy, bulizhatsz, aztán délutánig alszol és senki sem szól rád. Legalábbis a mugliknál így van. Hogy nálunk, hogy van? Kicsit sem így.
Szerintem kijelenthetjük, hogy a tegnapi nap nem sikeredett túl jól. Lucius meglátta a fiát, és ennek egy cseppet sem örült, aztán még több Halálfaló jött akik ellen nekem is harcolnom kellett volna. Csak a bökkenő az, hogy ezek apa csatlósai akiket fura módon szeret. Vagy inkább csak elviseli őket mert, hogy az ő oldalán állnak. Ezért apa őket tekinti a családnak. Emiatt nem küldtem rájuk átkokat és semmiféle rontásokat sem. Csak rohantam a többiekkel ahogy csak tudtam. Aztán Bellatrix miatt Sirius meghalt. Siriust szerettem, mert olyan volt mintha ő megértene engem, és szeretne segíteni. Rosszul érintett, hogy meghalt. Aztán jöhetett a Dumbledore vs Voldemort csata ami kudarcba fulladt. Ugyanis Dumbledore és Harry sem halt meg, pedig apa terve az lett volna.
Már egy nap eltelt azóta, hogy a Malfoy kúriába jöttünk. Bellatrix ma fog megérkezni. Alapjáraton természetesen örülnék neki, hogy látom, de most ez nem így van. Megölte Siriust.. ez azért nem egy kis dolog. Draco sem örül neki, hogy jön, pedig ő a nagynénije.
Tegnap csatlakoztam a Halálfalókhoz. Nem örülök neki, hogy így alakult mert nem mostanában szerettem volna csatlakozni hozzájuk, de hát ez van. Viszont teljesen elfogadtam, mert így Draconak nem esik semmi baja, nem fog bajba keveredni és nekem ez elég. Hogy mikor fogom elmondani neki? Fogalmam sincs. Keresem a megfelelő alkalmat, szeretném ha ő is nyugodt lenne és én is. Ami a mostani helyzetben biztos, hogy nem egyhamar lesz. Draco is egyfolytában ideges az apja miatt, hisz még mindig azt hiszi, hogy Halálfaló lesz valamelyik nap. Mivel úgy volt, hogy ha vége az ötödik évnek, majd akkor fog csatlakozni. Én ideges vagyok az miatt, hogy ő ideges szóval botrányosak a napjaink. —————————————————————————— -Emily drágám.- jött oda hozzám Narcissa. -Lenne kedved beszélgetni kicsit?- kérdezte mosolyogva. Bólintottam egyet majd ki mentünk az udvarra.
-Mindig is csodáltam a kerteteket.- néztem körbe a kerten. -Nincs benne szín, mégis jól néz ki. Ízléses.- mosolyogtam.
-Köszönöm.- Narcissa meg állt mellettem. -Mármint nem csak azt, hogy szépnek tartod a kertet.- mosolygott. -Amit tegnap tettél azt sosem fogom elfelejteni.- végig simogatott a karomon. -Draconak sosem volt ilyen barátnője.-
-Astoria?- kérdeztem, Narcissa pedig felnevetett.
-Drágám, Astoria csak azért volt vele mert Voldemort meg az apja ezt akarták. Nekünk ebbe beleszólásunk sem lehetett. Abban bíztam, hogy majd Draco talán megszereti és tényleg együtt lesznek. De aztán jöttél te, és minden felborult.- mosolygott. -Először nem örültem neki, hogy vagy neki.-
