- Szóval szeretnéd majd megkérni a kezemet. Be tartod az ígéretedet?- dőltem a mellkasára. Halkan felkuncogtam mire Draco megforgatta a szemét.
- Ne éld bele magad annyira, Denem. Még semmi sem biztos. Attól függ, hogy jól viselkedsz-e.- simogatni...
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Rettenetesen hideg van. Vacogok és ráz a hideg. Mintha minden egyes porcikám megfagyott volna. Ma kezdetét veszi a téli szünet. Ezt a fajta szünetet nem nagyon szeretem mivel az ember két másodpercre sem mehet ki mert halálra fagy.
Kora reggel a reggeli beszéd előtt Draco bejött hozzám. El hozta nekem a bőröndömbe csomagolt ruháimat. Kicsit beszélgettünk, aztán végül rá tértem arra, hogy miért kellett haza mennie a tegnapi nap folyamán. Az apját kiengedték az Azkabanból. Ugyanis az ötödik év végének a nyarán mikor már a Weasley családnál voltunk, Luciust be dugták az Azkaban egyik poros cellájába az apát követő Halálfalói tevékenysége miatt. Ezért is van az, hogy Draco ebben az évben már teljesen máshogy viselkedik, ráadásul Harryt okolta azért, mert az apja bekerült az Azkabanba. A telünk első részét megint a Malfoy kúriában töltjük. Narcissa visszatérő bált rendezett Luciusnak. Milyen romantikus..
Madam Pomfrey egészen addig nem engedett el, amíg be nem vettem az összes gyógyszeremet, és el nem tettem a maradékot. Állítása szerint mostmár nem kéne, hogy lázas legyek de azért szedjem még egy pár napig. Piton meg Dumbledore be jött egy pár percre. Kellemes ünnepeket kívántak meg, hogy mire vissza jövök már egészséges legyek. Hát igen, ezt én is szeretném.
Miután vége lett a beszédnek amit Dumbledore mondott a Nagyteremben, amiről egyébként most le maradtam.. Draco meg nem fogja tudni elmondani szóról szóra, szóval sosem fogom megtudni, hogy mit mondott az igazgató. Dracoval együtt mentünk a vonatra, ahol jókat beszélgettünk a többiekkel. Vagyis csak én, mert Draco egész végig csendben volt. Még a kezemet sem fogta. Ezt be tudom annak, hogy az apja vissza jött és folytatódik minden ott, ahol befejeződött. Remek.
- Drága Draco.- jött felénk egy nő mikor be tettük a lábunkat a Malfoy kúriába. Elsőnek nem igazán ismertem fel, de ahogy megszólalt egyből tudtam, hogy ki ő. Dracot szorosan a karjai közé fonta, aztán rám nézett. - Legutoljára mikor láttalak még ilyen picike voltál.- görnyedt le a nő egészen majdnem a földig. - Hogy megnőttél.- mosolygott.
- Andromeda néni.- mosolyogtam én is. - Jó újra látni.-
- Oh nyugodtan tegezz, angyalom.- legyintett, aztán megölelt. - Elmondta már az a csúf apád?- kérdezte tőlem egyből miután elhúzódott tőlem. Mégis mit kellett volna elmondania?
- Nem tudom miről beszélsz.- néztem körbe segítséget kérve, és szerencsére Narcissa értette.
- Gyere húgom, majd ha akarja a Sötét Nagy úr, akkor be avatja.- mondta, majd megfogta Andromeda két vállát, megfordította, és maga előtt tolta.
- Ne nézz rám, fogalmam sincs miről beszélnek.- mondta nekem Draco, aztán megfogta a bőröndöket és fel ment a lépcsőn.
- Dobby.- kiáltottam az előttem el sétáló manóra. Ő hirtelen megtorpant, majd megfordult és kereste az embert aki szólt neki. - Te mit keresel itt?- mentem hozzá közelebb. Tényleg nem értettem, hogy ő miért van itt hiszen már nem szolgálja a Malfoy családot. Viszont el tudom képzelni, hogy Narcissa vissza parancsolta ide szegény házi manót, hogy mire Lucius ide ér legyen itt.
