17.

10 2 0
                                    


„Van, hogy egy apróság megváltoztatja az életünket. Hirtelen, amikor a legkevésbé számítunk rá, történik valami, és új irányba indít. Olyan útra, ami csupa meglepetés. Hová érkezünk? Ez az út maga az élet. Így keressük a fényt. De hogy megtaláljuk a fényt, előbb át kell jutnunk a sötétségen."

-Szerencsecsillag c. film

*2 héttel később*

Az elmúlt két hétben nem történt semmi érdekes. Shawn-nal elmondtuk a családjainknak, hogy ismét együtt vagyunk és kivétel nélkül mindenki örült nekünk, sőt talán Andrew örült a legjobban, ami kissé meglepett, de őszintén boldoggá tett, hogy elfogadta és támogat. Ez így eddig rendben is volt, a gond ott kezdődött, hogy elfelejtettünk eseményutáni tablettát venni és simán becsúszhatott a baba. Bár elég valószínűtlennek tartom, hogy terhes legyek, mégis itt állok a fürdőben megint, azzal a bizonyos műanyag pálcikával.

A tesztet a fürdőben hagytam és kimentem a konyhába egy pohár víz után amikor megszólalt a telefonom és rajta Andrew neve villogott. Andrew és Shawn éppen hangpróbán voltak, az itteni arénában mivel Shawn-nak pár napon belül koncertje lesz.

-Szia Drew, mikor végeztek? -szóltam bele a telefonba.

-Szia. Figyelj kislányom, ne ijedj meg attól, amit most mondani fogok, jó? -mondta lassan, amitől máris rossz előérzetem támadt.

-Történt valami? -kérdeztem félve.

-Shawn elájult, mert...-kezdte, de a szavába vágtam.

-Azonnal indulok! -mondtam remegve.

-Várj, mondjam végig. Elájult, a mentősök szerint magas a láza és korházba szállították. Érted megyek. -hadarta.

-Szükségtelen, megyek autóval, ott találkozunk. -mondtam és bontottam a vonalat.

A fürdőbe siettem, gyorsan lekaptam a szárítóról egy pólót és már indultam volna ki amikor megpillantottam a mosógépen díszelgő tesztet rajta KÉT vonalkával. A fenébe, most nem tudok ezzel foglalkozni. A házból kilépve, gyorsan a garázsba siettem majd kiállva onnan a korház irányába indultam. Fel sem tudtam fogni mi történik, a szerelmem ki tudja miért, de elájult és korházban van, a fürdőmben meg ott van egy pozitív terhességi teszt. A gondolatok cikáztak a fejemben, nem tudtam most mitévő leszek csak remegő kézzel fogtam a kormányt és próbáltam minél előbb a korházhoz érni.

A hatalmas épületben, ami Kanada legnagyobb korháza még a recepciót is nehéz megtalálni így egy folyósón sétáló nővért szólítottam meg:

-Elnézést, melyik szobában találom meg Shawn Mendest? Nem rég hozták be magas lázzal.

-kérdeztem hadarva.

-Ezt az információt nem adhatom ki kisasszony. -mondta fapofával majd jobbra lépve ki akart kerülni.

-A barátnője vagyok. -magyaráztam.

-Ó, persze. A barátnője, mind azok, akik kint állnak is. -pillantott ki az üvegajtón át, ahol egy jó nagy csapatnyi lány várakozott.

-Nézze hölgyem, Alexandra Gertler vagyok, a nagybátyám Shawn menedzsere én pedig mint mondtam, a barátnője vagyok, szóval kérem mondja meg hol van a barátom. -néztem rá már-már könnyes szemekkel.

-Na persze. Ha tudná hányszor hallottam ezt ma. -nevetett fel ironikusan.

-Tudja mit? Bassza meg. -vettem oda neki a trágár szavakat, de egy másodperccel később már meg is bántam, ő csak a munkáját végezte.

Gertler's legacyWhere stories live. Discover now