Gertler's legacy

4.

A hazavezető út csendben telt. Nem tudom mennyire volt jó ötlet elhitetni a sajtóval, hogy kapcsolatban állok valakivel akit még csak nem is kedvelek. Mármint semmi bajom Nickel. Kedves ember, tehetséges és hazudnék ha azt mondanám, hogy nem jóképű. Mert az, nagyon is az. Csak mikor úgy vagyok "együtt" ezzel az emberrel, hogy közben másra gondolok azzal magamat csapom be, a fél világgal együtt. És mi van akkor ha megkedvelem? Ha egyszer nem csak színjáték lesz részemről az egész...és ha esetleg így lesz, mi van ha nem viszonozza? Amúgy is nagy köztünk a korkülönbség...nem hiszem, hogy bármit is akarna tőlem. Csak hasznot húz belőlem, én meg belőle. Használjuk egymást. Az autó közben megállt és Nick várakozóan pillantott rám.

-Köszönöm, hogy hazahoztál. Megyek elmondom Andrewnak amiről beszéltünk, hátha nem akad ki. -húztam el a számat. Tudtam, hogy a nagybátyámnak nem fog tetszeni az ötlet miszerint kapcsolatot találok ki magamnak. Ismerem.

-Ha szeretnéd bemegyek veled és elmondjuk együtt. -ajánlotta fel amire én hevesen bólogatni kezdem. Kipattantam az autóból Nick pedig követte a példámat. Ahogy a házunk felé néztem azonnal feltűnt, hogy egy fekete Range Rover parkol előtte. Shawn. Megint. Mit keres itt?

A mellettem sétáló férfi gondolom megértette miért torpantam meg hirtelen mert azonnal mellettem termett és megint rákulcsolta az ujjait az enyémre majd biztatóan elmosolyodott. A bejárati ajtón belépve Shawn és Andrew meglepett arcával találtuk szembe magunkat akik éppen  Xboxoztak.

-Hello. -próbáltam normális arcot vágni miközben olyan erősen szorítottam Nick kezét, hogy szerintem el voltak lilulva az ujjai.

-Sziasztok. -mosolyodott el Andrew majd felállt és felénk sétált. Nick felé nyújtotta a kezét aki elengedte az enyémet és kezet fogott a nagybátyámmal.

-Üdv Andrew, hogy vagy? - mosolyodott el Nick majd átölelte a vállam. Nos igen, ez az előnye annak ha jófej a nagybátyád és ha zenei menedzser, minden énekest ismer.

-Kösz jól és ti? -láttam Andrew arcán, hogy leesett neki a helyzet és mindjárt elröhögi magát.

-Minden okés, voltunk kávézni most meg hazahoztam a barátnőm. -mondta Nick magabiztosan. Shawn aki eddig teljesen csendben üldögélt, felállt majd szó nélkül elvette a kabátját és kisétált az ajtón. Nem tudom mi baja van de eddig bírtuk, Nick hangosan felröhögött én pedig mosolyogva néztem Andrewra aki csak kapkodta a fejét köztünk.

-Ti tényleg együtt vagytok? -kérdezte meg komolyan.

-Nem, csak Shawn hiszi ezt. Eljátsszuk, előtte meg a többi ember előtt. Egyikünk se jöhet ki rosszul a dologból mert nem mondjuk el senkinek. -magyarázta Nick.

-Nem tetszik ez nekem. Az egész net rólatok fog szólni. A sajtó ízekre fog szedni, azt fogják hinni, hogy érdekből vagy Nickel. És amúgy is, nem is éltek egy városban, nem fognak együtt látni és nem hiszik el, hogy egy pár vagytok. -Andrew nem szívlelte az ötletet gondoltam, hogy ez lesz.

-Van házam itt is, most nem turnézunk szóval itt tudok lenni bármikor. Elmegyünk ide-oda, jövő héten a Grammyre például. Nem lesz gond. -próbálkozott tovább Nick.

-A Grammyre reméltem, hogy Shawnt kiséred el...tudod, Cami nem lesz ott valamiért. -nézett rám Andrew.

-Én biztos, hogy nem. Nicknek megígértem már és amúgy sem mennék Mendessel, úgy viselkedik újabban velem mint egy havibajos kiscsaj. -szemforgatva sétáltam bennebb és huppantam le a kanapéra. Nick mellém helyezkedett el, Andrew pedig a velünk szembe lévő fotelbe.