Gertler's legacy

11.

"Életem leggyönyörűbb tragédiája, hogy jobban szerettelek téged, mint magamat valaha is fogom."

-Alexander Levin

[Sietős léptekkel indultam utána a házba, ahol Andrew értetlen fejjel nézett végig minket a nappaliból. A szobámba belépve a következő látvány fogadott. Nick a falnak nyomta Shawn-t és és teli torokból üvöltött neki.]

-Te gerinctelen állat! Képes lettél volna a gyerekeddel a hasában elhagyni őt? Te utolsó senkiházi! -köpte oda a szavakat Nick -Milyen férfi vagy te?

Shawn a meglepettségtől szóhoz sem jutott csak pislogott. Én magamban arra kértem a fennvalót, hogy Andrew ne most jöjjön fel közben pedig Nick-et próbáltam leszedni a barátomról.

-Hagyd Nick, nem fontos már. -fogtam meg karját amivel Shawn pólóját szorongatta.

A férfi rám pillantott majd a karját leeresztve szúrós tekintettel nézte Shawn-t. Ha nem jövök fel valószínű, hogy egymás torkának esnek aminek nem lett volna szép vége.

-Honnan tudsz te erről Jonas? – szólalt meg hirtelen Shawn.

-Onnan te seggfej, hogy egy sikátorból szedtem össze a barátnődet aki a szemét kisírva hívott fel, mert el akarod hagyni ha netán terhes. -válaszolta Nick még mindig idegesen.

-Bepánikoltam baszdmeg, de neked semmi közöd hozzá se a babához. -emelte meg a hangját Shawn.

-Nincs semmiféle baba Shawn. Csináltam tesztet. -intéztem felé a szavaim mire ő szaggatottan kifújta a levegőt majd leült az ágyra.

-Ha még egyszer megbántod kitaposom a beled Mendes! -nézett rá Nick.

-Köszönök mindent. -léptem a két férfi közé és egyenesen Nick szemébe néztem – Majd beszélünk, de most kérlek hagyj magunkra.

A férfi nem válaszolt csak közelebb lépve átölelt aztán el is tűnt a szobából. Shawn, aki még mindig az ágyamon ült engem kémlelt szemeivel hátha ki tud olvasni valamit a tekintetemből.

-Sajnálom, elbasztam. -szólalt meg.

-Igen, elbasztad. -rántottam egyet a vállamon majd leültem mellé.

-Megértem ha most utálsz. -fogta meg a kezem – Én viszont szeretlek és nem akarlak elveszíteni.

-Én is szeretlek Shawn de egy kapcsolat nem lehet olyan, hogy amikor minden rendben van akkor mellettem vagy, viszont ha problémába ütközünk megijedsz és nem számíthatok rád. -magyaráztam – Ha ez első nehézségnél így reagálsz, mi lesz később?

-Szakítani akarsz? -emelte fel a szemöldökét.

-Mi? Dehogy. -néztem rá értetlenül – Figyelj. Én nem a pénzed vagy karriered miatt vagyok veled mint Cami vagy az azelőtti barátnőid, engem nem érdekelnek ezek a fényűző dolgok. Azt mondtad a világot teszed elém de nem azzal, hogy te vagy Shawn Mendes az énekes, hanem azzal, hogy egy jószívű férfi vagy aki csodásan bánik velem. Te észrevettél amikor még láthatatlan voltam és ezért hálás vagyok. Egy pillanatig sem várnám el, hogy miattam feladd a karriered mert tudom, hogy a mindened az éneklés de gondolj csak bele, ha most tényleg terhes lennék együtt kellene megoldanunk, nekünk kellene felnevelni és ezt mind a karriered mellett. Meg kell tanulnod elhatárolni a magánéleted és a karriered.

-Mióta énekes vagyok nincs is magánéletem. -mondta szomorúan.

-De igen van, itt vagyok én, Andrew és a családod. Ennyi legyen elég. Tudom, hogy utálod a lesifotósokat és a médiát de te választottad és ezért kénytelen vagy elviselni. -szorítottam meg a kezét bíztatóan.

-Túl jó vagy hozzám. -simított végig az arcomon.

-Tudom. -nevettem el magam – Ezt hozod ki belőlem. Van valami benned ami megfogott és nem ereszt.

Shawn nem válaszolt csak közelebb húzódott majd megcsókolt. Fél kezével a hajamba túrt a másikkal pedig a combom markolászta. Minden érintése perzselte a bőröm, alig kaptam levegőt. Csókunkat Andrew érkezése szakította meg aki megint kopogás nélkül rontott be a szobámba.

-Bocs. Ezt még meg kell szoknom. -vigyorgott.

-40 év nem volt elég hozzá. -jegyeztem meg cinikusan.

-Vicces. -öltötte ki a nyelvét rám.

-Mondd, hány éves vagy? -nevettem el magam – Hat?

-Tíz éves vagyok de nagyon fiatalos. -húzta ki magát.

-Van aki sosem nő fel rendesen. -tette hozzá Shawn.

-Megesik. Akarom tudni miért rohant fel Nick Jonas az imént? -húzta fel az egyik szemöldökét Andrew.

-Nem. -vágta rá Shawn hirtelen.

-Lényegtelen. -tettem hozzá.

-Akkor jó. -bólintott és már indulni készült amikor megszólaltam:

-Megyünk moziba szóval későn érek haza.

-Igazából házibuli lesz mozi helyett, szóval még később. Aludj nálam. -mosolygott Shawn.

-Milyen buli?- kérdezte meg Andrew.

-Nálad? -kerekedtek el a szemeim – Sosem aludtam még nálad.

-Cody-nak van egy színész haverja aki itt lakik, valami Dylan. Alexandra ismeri abból a sorozatból. -magyarázta  - Na neki lesz szülinapja és Cody hívott magával. És miért ne aludhatnál nálam?

-Dylan O'brien, játszik a Teen Wolfban. -tettem hozzá. - Ha Andrew nem bánja akkor aludhatunk nálad.

-Felőlem, felnőttek vagytok, azt csináltok amit akartok. -rántott vállat Andrew – Csak vigyázz rá. -nézett rá a barátomra majd kisétált a szobából az ajtót pedig becsapta maga mögött. Egy másik szokása amit ki nem állhatok.

-Azt hiszem ez eldőlt. -vigyorgott Shawn.

Az igazság az volt, hogy semmi kedvem nincs buliba menni. A mai nap eléggé stresszes volt önmagában és semmi másra nem vágytam csak egy forró fürdő után Shawn karjaiban elaludni és jól kipihenni magam. De hát ilyen ha az ember egy hírességgel jár. Nem akartam elrontani a jó kedvét ezért elmentem vele. A nagybátyámtól viszont furcsa, hogy ilyen könnyen belemegy a Shawn-nál alvás dologba. Mérget vettem volna rá, hogy napokig kell győzködni mielőtt belemegy ebbe.

[...]

💙💙💙