Cortez és Reni közös élete

Barátok

Hát Kréta. Így döntöttünk. Holnap lesz a céges megbeszélés úgyhogy holnap este indulunk a kis utazásunkra. Kinéztünk egy csomó jó programot a szigeten és a környéken. A szállásunkról nem sokat tudok hogy hol és milyen lesz mert azt Cortez intézte. Ma van az utolsó útja az elkövetkezendő két hétben.
-Elmentem.- jött oda hozzám hogy csókot nyomjon a számra.
– Jó legyél. Mikor érsz haza?
– A járat hétkor landol utána még elmegyek papírmunkát intézni és jövök haza.
– Rendben. Beugrasz útközbe majd vacsorát venni? Gondoltam hozhatnál pizzát és a régi szokásokhoz híven híven összegyűlhetnénk a többiekkel csak most nem Zsoltiéknál hanem itt.
–Mit szólnál hozzá hogyha át hívnánk őket És itt meg rendelnénk ahonnan szoktuk hogy minden az igazi legyen ?-bólintottam jobb lesz az úgy hogy és akkor minden tényleg a régi lehetne. Jó egy kicsit maa nosztalgiázni, de azért mindegyikünk élvezi azt a helyzetet ami most adatott neki.

Ezek után gyorsan írtam mindenkinek hogy mi lesz, és meghívtam őket. Közben pedig elkezdtem összepakolni a dolgainkat hogy ne mindent holnap, az utolsó pillanatban kelljen. Emellett emellett néhány programot is néztem, krétán. Nagyon megtetszett az a strand ahol rózsaszín homok van, és a régészeti múzeum és Heraklion is elég ígéretesnek tűnik. Az már más kérdés hogy C mennyire fog neki örülni hogy a kis nyaralásunkon ilyen helyre mennénk.
Miközben a programokat nézegettem megszólalt a csengő. Ránéztem az órára és láttam hogy elszaladt az idő, és nagy valószínűséggel a többiek azok. Mivel a költözéskor elég sokat voltak itt már otthonosan érzik nálunk, ezért elég volt kiabálnom hogy bejöhetnek És amikor a nappaliba értem már mindenki elhelyezkedett. A fiúk hozták a PS-t összekötötték a tévével, és éppen valamilyen játékba egymást gyilkolták. Virág ahogy meglátott odaért hozzám a nyakamba borult és azt suttogta fülembe, „örülök hogy jobban vagy, rossz volt téged úgy látni." Ezek után elkezdtem könnyezni de ez csak addig tartott amíg Kinga oda nem ért mellénk.
– Renáta! Ideje volt már hogy a kevésbé nyomorult arcodat lássuk. De legalább összeszedted magad, vagy legalábbis Cortez összeszedett téged, saját magad helyett. Most pedig beszélnünk kell. -Mondta nem a kedvesebbik hangnemében. Virág ezt érzékelve inkább visszament hogy Ricsinek szurkoljon hogy a játékba megölje Andrist. Én pedig a hátsó kertbe vonultam Kingával.-Na szóval, úgy Érzem hogy a mostani munkahelyemet kinőttem, viszont sehol nem találok olyan állást ami megfelelne nekem. Úgyhogy arra gondoltam hogy alapítok egy céget. Nem lenne üzlettársam, megvan az alapítási tőke, de néhány szaktársam és az egyetemről ismerősöm és velem dolgozna. De persze a felettesük lennék. Mit gondolsz?
– Kinga. Te mindig mersz nagyot álmodni, de mindig be is teljesíted. Hogy céget alapíts? Szerintem jó vezető lennél. Persze szigorú és szókimondó ami sok embernek nem fog tetszeni. De te, te vagy. Ami azt jelenti hogy mindezzel meg tudsz birkózni, és megfogod találni a módját hogy minél jobb és jobb legyél. Szóval szerintem vágj bele.
– Köszönöm. De most már elég a nyáladzásból, És ne is álmodj róla hogy megölellek.

Ez igazán Kingára vallott. Mikor visszamentünk a többiekhez már Cortez is ott volt., mintha érzékelte volna hogy ott vagyok, megkeresett a tekintetével és távolról köszöntünk egymásnak, mert mind eközben Davevel beszélgetett. Néhány perc múlva tanúi lehettünk annak hogy a forditóba beírt szöveget lengyelre át ordítva és felolvasva rendeltek pizzát. Ezt megérte látni, miután letették már dőltünk a röhögéstől. Ezek után már meg sem lepődtem volna hogyha a pizzát egy eszkimó hozta volna, de nem volt ő eszkimó csak egy 50es éveiben járó, sörhasú férfi. Mindezek után a hangulat csak meg jobb lett, és volt már éjfél amikor a többiek szépen elkezdtek kiszivárogni a házból.