𝙎𝙖𝙨𝙨𝙮 |𝙟𝙞𝙠𝙤𝙤𝙠|

part nine

‼️Figyelem: a részben kiskorúakra káros tevékenység jelenik meg és felnőtt tartalom is előfordulhat benne‼️

Jungkook szemszöge

- De amúgy mit is rejtegetsz annyira? – kérdezem a szöszit, mikor meglátom, hogy megint a zsebében turkál.

- Ja, csak ezt! – rántja elő a zsebéből a kis tasakot, amiben a kedvenc salátám található. Szinte kopognak érte mostanság a szemeim.

- Istenem! Mondd, hogy ezt nekem hoztad? – kérdezem és reménykedek, hogy igent mond.

- Kettőnknek. Tegnap maradt még egy kis adag, gondoltam elhozom. Elég kettőnknek, mert nekem egyedül sok – mosolyog rám.

- Isten vagy! – mondom, mire felkacag.

Na de vajon hol szívjuk el? Kocsiban nem akarom, mert büdös lesz minden, viszont kinn hideg van.

- Van ötleted, hogy hol szívjuk el? – kérdezi a szöszi, mire megrázom a fejem jelezve, hogy teljesen tanácstalan vagyok.

Várjunk! Ha a kocsival beállok valahova, ahol kilátásunk lehet a városra és a csomagtartót kinyitom és oda ülünk be akkor nem lehet baj nem? Mármint baj alapból nem lesz, de büdös se! Ahh, milyen okos vagyok!

- Van egy ötletem! – mondom, majd beindítom a kocsit.

A külső városrészek felé kanyarodok, hogy az egyik külvárosnál lévő kilátóhoz menjünk. Van még a kocsiban kettő darab puha takaró is, szóval megfagyni sem fogunk. Ezeket valamiért mindig magamnál tartom, a biztonság kedvéért és most rettentő jól fog jönni.

- Mi a frászt csinálsz? – kérdezi Jimin, mire megvonom a vállam. Igazából én sem tudom, de jó ötletnek tűnik.

- Itt jobb lesz szerintem – felelem egyszerűen, majd miután sikeresen leparkoltam kiszállok a kocsiból és a csomagtartóhoz sétálok, amit felnyitok.

Rögtön megtalálom a két pokrócot, amikről beszéltem, majd egyiket a mellettem állónak nyújtom. Dideregve magára tekeri és bebújik a kocsiba. Szerencsére egész nagy a csomagtér, így mindketten elférünk kényelmesen, akár kinyújtott lábbal is.

- Olyan jó itt lenni! – sóhajt fel a szöszi, miközben nekem adja a füvet és a hozzá való cuccokat, hogy be tudjam tekerni. Azt hiszem mondta is, hogy neki nem megy annyira. Hát erre mit tudnék mondani? Kicsit talán aranyos. Mármint Jimin, egész aranyos. És szép. Na meg formás, ja nem is mondtam semmit.

De amúgy igaza van. Tényleg jó itt lenni, méghozzá vele. Nem tudom miért, de amióta vele vagyok egy percet se gondoltam Taere, pedig elég friss még a szakításunk. Lehet ez azért van, mert Jimin annyira kis bolond, rengeteget tud beszélni, konkrétan egyszer sem volt köztünk kínos csend. Nem tudom alapból ilyen vagy csak most, de nagyon tetszik. Olyanokat tud mondani, amiken képes vagyok hasfájásig nevetni, ő meg azon nevet, ahogy én nevetek.

- Min gondolkodsz? – néz rám a mellettem ülő, mikor átnyújtom neki a kész cigit, hogy legyen övé az első szívás. Milyen kis kedves vagyok nem?

- Rég voltam már ilyen helyzetben. Meg ha ennyire beállok, hogy vezetek haza? – motyogom, mert érzem, hogy kezd hatni a cucc és egy másik univerzumba kerülök.

- Basszus erre nem is gondoltunk! – esik kétségbe a mellettem ülő.

- Valamit gyorsan ki kéne találni. Bár már úgy is mindegy nem? – legyintek egyet kezemmel, majd a szöszi vállára hajtom a fejem és behunyom szemeim.

- Mi-mit csinálsz? – kérdezi, mire olyan fejjel nézek rá, mintha nem lenne egyértelmű a válasz.

- Alszok? – kérdezem cinikusan, mire egyből ellenkezni kezd.