(- Ah istenem..- fogta fejét)
- Látod én szóltam hogy muszáj! - magyarázta Marcus miközben a lépcsőn tartottunk le
Szinte megdermedtünk. Mindannyian tudtuk mennyi munka lesz a nappali kitakarításával. Rémes helyzet volt. Mindenütt használt poharak hevertek, kiömlött italok voltak a szőnyegbe száradva, nassolni való kaják szanaszét a földön, ruhadarabok, konfetti, törött üvegek és hagyjuk is inkább nem sorolom fel mind.
- Na ne, ne, ne, ne, ne, ne, ne, ne! - kapkodta a levegőt Martinus - Marcus, mi az istenért kellett egyáltalán ezt az egész bulit megtartani? - idegelte magát
- Csigavér tesó! Megoldjuk! Te porszívózz, én felmosok, Kim felsöpör, Lauren összeszedi a ruhákat! Ennyi! - osztotta ki a munkákat
- Miért én fogdossam a ruhákat? - forgatta szemét Lauren
- Na nem halsz bele, könyörgöm! - nézett rá Marcus
Mindenki elkezdte csinálni a dolgát, Martinus sietve mindenhol próbálta felszívni a mocskot, Lauren a koszos ruhák szagával küzdött, Marcus minden pontot énekelgetve felmosott, én pedig a port söpörtem fel, na meg a törött üvegeken is át kell jutnom. Épp a pincében néztem körül hátha ott is van mit söpörni, iszonyatosan sötét volt odalent, semmit sem láttam.
- Édes! Nem látok semmit! - kiabáltam fel Martinusnak
- Ahogy leérsz menj egyenesen a túloldalig ott van a kapcsoló jobb a oldalon. - kiabált vissza
- Fura..- tapogattam a falat miközben előre haladtam
- Megvan? - kérdezte
- Mindjá..- estem át valamin jó erősen bevágtam a fejem
- Baba! Mi történt? - rohant le a zajra azonnal és kitapogatva a kapcsolót végre fényt varázsolt - Jaj te!
Felsegített. Próbáltam felállni.
- Inkább maradj ülve egy kicsit - szólt - Egyben vagy? Nagyon bevágtad a fejed? - térdelt le
- Martinus..- néztem mögé
- Hm? - fordult hátra
A földön hevert Alex.
- Ismered őt? - nézte
- Igen, vele járok Franciára..
- Ja igen, én Angolos vagyok - jött rá
- Mi lelte őt? Nem láthatják meg a szüleid - másztam oda hozzá
Végigtapogattam kezét.
- Még él, hála istennek! - sóhajtottam megkönnyebbülten - Aha..- néztem
- Mi baja? - jött oda
- Elájult, ő is idelent vághatta be a fejét, látod - fordítottam el fejét
- De miért félmeztelen? - értetlenkedett
- Biztos be volt rugva kicsit
- Vérzik..
- Mi? - kaptam fel fejem
- A feje - nyújt oda
- Most megvadulsz..és megeszed? - rémültem meg
- Dehogy! - nevetett - Ellen tudok állni, hisz már régóta vagyok vámpír és régóta nem szívtam emberi vért, csak állatvért - magyarázta
- Oh - könnyebbültem meg
- Te butus..- nevetett - Csak fel kéne ébrednie..- gondolkodott
- Mit tegyek?
- Vigyük ki innen! - ragadta meg karját és vállára vette majd én a másikat és így cipeltük fel
CZYTASZ
~Vámpírba esve~
Wampiry- Félsz..? - szólalt meg halkan - Nem..- haraptam ajkamba Egy gyors mozdulattal az egyik közelebb lévő sziklának lökött, szemeimet összeszorítottam eközben, mire kinyíltak Martinussal találtam szembe magam. Tenyereit derekamon éreztem ebben a pillan...