(- Hűha..hát ez..- fagyott le)
- Próbálunk velük békében megélni, együtt élni, de valami mindig történt..- nyeltem - Borzalmas dolgok - suttogtam
- Szóval ellenségek vagytok? - kérdezett vissza
- Nem mondanám hogy ellenségek de ez a két faj sosem jött ki jól egymással mióta az eszemet tudom, sőt még azelőtt sem, de azt hozzá kell tennem hogy akkoriban sokkal rosszabb volt köztünk minden. Lassan de haladunk előre.
- Akkor mi legyen Alexal? - nézett ránk
- Először is fel kéne ébrednie - mondta Marcus
Bólintottam
- Felébredt! Srácok! - kiabált Lauren
- Már ébren van, hallottátok Laurent..- intett Marcus az ajtó felé
- De egy biztos, nem maradhat..hisz anyáék..- itt megálltam - Tényleg! Anyáék! - jöttem rá hogy talán sietni kéne
- Menjünk már! - kiabált Marcus
- Nyugi srácok - futott utánunk
- Még nem vagyunk kész - torpantam meg a nappaliban
- A szobádba kéne rendet rakni főnök - bökött vállba Marcus
- Igen az még kimaradt..- bólintottam - Ti addig foglalkozzatok vele! - mutattam a csávóra
- Igen! Uram! - húzta ki magát a kedves testvérem
- Fogd be! - csaptam be a szobám ajtaját
Hát annyira nem volt vészes a szobám látványa mint a nappalié. De a törött lámpa, hogy is történt?
- Basszus! - fogtam a fejem
Kirohantam a porszívóért. Elvégeztem a munkám, mindent végignéztem.
- Vajon anyám észreveszi a lámpát? - néztem a lámpa helyét hogy nagyon feltűnő e
- Martinus! - kiabáltak nekem
Kimentem hozzájuk.
- Mi a helyzet? - kérdeztem
Marcus intett hogy jöjjek közelebb.
- Hát ez az egész úgy történt hogy bevágtam a..- elcsitítottam Alexet
- Tudok mindent! - ragadtam meg karját és egészen a szobámig húztam magam után
Szemébe néztem.
- Figyelj, te tudod én mi vagyok, én tudom te mi vagy, nem lehetsz itt! - ragadtam meg két vállát
Csak nézett rám tétlenül.
- Mindjárt hazaérnek a szüleim! Nem láthatnak meg egy..farkast itt! Menj haza! Vége a bulinak ennyi! - mutattam az ajtóra
Telefonom csörgése törte meg beszédem.
- Basszus! - szentségeltem - Biztosan anyáék lesznek - sóhajtottam
Fel vettem a telefont.
- Fiam, mindjárt hazaérünk! - mondta apám a telefonba
- Ööh..rendben..rendben! - dadogtam
- Van ott valaki nálad? Ugye véletlenül se rendeztetek bulit? - halotta meg apám Alexet ahogy Marcussal beszél
- Nem! Nem! Dehogy! Csak Marcus az! - hazudtam
- Rendben fiam! Jövünk! - tette le
CZYTASZ
~Vámpírba esve~
Wampiry- Félsz..? - szólalt meg halkan - Nem..- haraptam ajkamba Egy gyors mozdulattal az egyik közelebb lévő sziklának lökött, szemeimet összeszorítottam eközben, mire kinyíltak Martinussal találtam szembe magam. Tenyereit derekamon éreztem ebben a pillan...