𝐅𝐢𝐱 𝐔𝐬 | Lando Norris ✔️

14.

𝓛𝓪𝓷𝓭𝓸 𝓝𝓸𝓻𝓻𝓲𝓼

2021. Február 16. Kedd

Ma semmi dolgom nem lenne, húzhatnám a kelést 10 utánra - a sors nem igen kegyes hozzám, hisz az edzésem pillanatokon belül kezdődni fog, csak még Jon előkészíti a dolgokat. Neki már kipanaszkodtam bőven és elmondtam a történet összes apró részletet és magamnak is nehezen vallom be, hogy könnyített a lelkemen, hogy nem kell már bezárnom és megnyílhatok valakinek és akármennyire is nagyon jó a kapcsolatunk, mindig mindent Carlosnak mondtam el személyesen - akkor még itt volt. Holnap pedig elsőnek Madridba utaznak vissza, utána pedig Maranellóba, hisz új csapat és onnan sokkal egyszerűbb bármit is intézni neki a csapattal. Persze ettől függetlenül elmondok majd neki mindent, de azért olyan sűrűn nem zaklathatom. Jont pedig most a szokásosnál is közelebb engedtem magam és most tényleg olyan dolgokat is megosztottam Lilyvel kapcsolatosan, amit eddig nem. Most már össze tudta rakni a dolgokat és megértette - ettől függetlenül a tegnaphoz hasonlóan Charlotte-al egyetértett és szerinte se vagyok második opció a spanyol lánynál, de valahogy ezt nem tudtam kiverni a fejemből és Javier látogatása sem enyhítette bennem - még most sem tudom felfogni azt, hogy miért is keresett meg és azt sem honnan tudta meg a lakcímem.

Az edzés szokás szerint teljesen leszívott és egy gyors zuhany után neki is álltam enni az edzőmmel és beszélgettünk mindenféléről - most a Lily témát el is hanyagoltuk teljesen, aminek kifejezetten örültem. Megnéztünk közösen egy meccset és ment is dolgára Jon - természetesen nem felejtette el, hogy holnap is jönnie kell, hogy kínozzon - szenvedő arccal néztem rá és egy csúnya pillantást, így inkább meghúztam magam és a csukott ajtónak hátat fordítva néztem körbe a lakásba és valami bekattant - elkezdtem takarítani, szégyelve vallom be, hogy nekem nem igazán szokott időm lenni, ezért anya szokta. Ma pedig pont ráértem és kihasználtam minden egyes szabad percem - addig a pillanatig, amíg nem szólalt meg a csengő. Egy másodpercre elkezdett kalapálni a szívem, mert azt hittem megint Javier, de egyébként nem ő volt, hanem az idősebb húgom, Flo.

- Te mit keresel itt? - a vállamba boxolt és minden engedély nélkül beljebb sétált és a téli cuccait lehámozta magáról, amíg én sokkban meredtem magam elé.

- Semmi szia? Még meg mered kérdezni, hogy mit keresek itt? Tényleg fogalmad sincs róla? - nézett rám felháborodva én pedig köpni, nyelni nem tudtam hisz olyan csúnyán nézett rám. Normál esetekben ez a nézés le szokott peregni rólam, de most annyira nem tudott, hogy inkább hátrébb léptem. - Ignorálod a kedves családod Lando Norris, azt történt! - csapott bele a vállamba, de nem játékosan, hanem rendesen erőből. Az ütés helyére teszem a másik kezem és próbálom nem jobban kifejezni milyen erősen is ütött.

- Nem értem rá, írtam is anyának üzenetet! - próbáltam magamat kivágni a dolgok elől, de Flo nagyon makacs, nem könnyű elérni, hogy változzon a véleménye bármiben is, mert ha valamit a fejébe vesz, az úgy is fog történni - ebben az esetben is. Idejött, hogy leordítsa a fejemet és mindent a fejemhez vágjon és mondjuk jogos is.

- Azt megértem, hogy egésznap el voltál foglalva tegnap az autó bemutató miatt. Mind tudjuk, hogy elfoglalt vagy, de a szezon még el sem kezdődött, mégis olyan, mintha futamokra járnál és havonta egyszer jössz haza. - fejem lesütöttem és elszégyeltem magam, hiába voltam párszor otthon - és itt kiemelném a párszor, hisz többször is hazalátogathattam volna. - Az a lány a baj?

Hirtelen kaptam fel a fejemet és elképedve néztem rá - emlékeztem arra, hogy azon az estén mikor hirtelen elrohantam otthonról látta ahogyan Lily képeit nézegettem. Kár lenne tagani előtte, hogy semmilyen lány sincs a képben, hisz jelen állás szerint úgy éreztem nem is volt. - Azt hiszem ezzel mindent el is árultam. - sóhajtottam egyet és a konyhába indultam, ahol öntöttem magamnak és a húgomnak egy pohár narancslevet - húzva az időt, de mire visszaértem facetime-on beszélgetett anyával és szépen kibeszéltek, így becsatlakoztam én is és inkább eltereltem a témát magamról. Percekig még beszéltünk, de aztán anya lerázott minket azzal az indokkal, hogy főznie kell, ami mondjuk igaz is volt, mert a többieknek otthon csak kell enni.