Last Christmas /befejezett/

6. fejezet

- Lou mennyi az idő? – kérdezi Harry egy pillanatra félretéve a könyvét, amit éppen olvasott.

- Ott a falióra, de egyébként fél hat lesz öt perc múlva. – mondtam a telefonomon megnézve az időt.

- Egész nap nem csináltunk semmit. Nincs valamihez kedved? – kérdezte Harry végleg félrerakva a könyvet.

- Nem tudom mit lehetne csinálni. – rántottam meg a vállam.

A tegnap végül úgy fejeződött be, hogy én este minden órában felkeltem és mikor már Harry is fent volt én azonnal felrángattam az emeletre és aludtam még három órát. Úgyhogy a nap nekem tíz órakor vette kezdetét.

- Mit tudsz? – kérdezte Harry máshogy.

Gyorsan végig pörgettem az összes ötletet az agyamban, ami csak eszembe jutott és próbáltam a legkevésbé megerőltetőt kiválasztani.

- Karácsonyi vásár? – kérdeztem. Harry szemei csak úgy csillogtak mikor meghallotta.

- Akkor körülbelül hatkor elindulunk. Az úgy jó nem? – kérdezte Harry.

- Persze, hogy az. – válaszolok neki, majd el is indulok az emeletre, hogy előkeressem a pulcsim és egy meleg kabátot.

**********************************************************************************

Az óra éppen hetet ütött én pedig még mindig Harryre vártam az ajtóban. Már réges rég kész voltam, de Harry csak nem akart lejönni azokon az átkozott lépcsőkön.

- Mi a szent istent csinálsz Styles? – elégeltem meg a várakozást.

- Harry miért nem jössz? Már vagy negyedórája rád várok az ajtóban. – nyitottam be a gardrób ajtaján.

Harry a földön csücsült, körülötte mindenfelől kabátok vették körül.

- Kabátokat válogatok. – mondta ártatlanul nézve rám.

- És ezt biztos most kell? – kérdeztem mellé leguggolva a ruhahalmazba.

- Igen, mert csak most jöttem rá mennyi van. – mondta és visszamerült a ruhák közé.

- Harry mi lenne, ha most elmennénk a karácsonyi vásárba és ha hazajövünk, segítek átválogatni a kabátokat. – álltam fel először én, majd őt is felhúztam a földről.

- Rendben. – fogadta el a felajánlásomat, majd egyet a sok kabát közül kikapva vette fel és kézen fogva indultunk le az ajtóhoz.

**********************************************************************************

Miután sikerült egy ideális parkolóhelyet találnunk, kiszálltunk a kocsiból, majd elindultunk a karácsony vásár felé kézen fogva.

- Van, amit szívesen megnéznél? – kérdeztem Harrytől hátha kíváncsi valamire.

- Szeretném a fát megnézni meg a körülötte lévő díszeket. Aztán ahogy haladunk úgyis megállunk majd pár bódénál. – mondta Harry.

A vásárban csak úgy nyüzsgött a nép.

Mindenfelé anyukák rohangáltak, fáradt férjekkel és hiperaktív gyerekekkel a nyomukban. A másik irányban szerelmespárok andalogtak, akár csak mi Harryvel.

Ha pedig az árusok felé fordultunk láthattuk a nyugdíjasokat, akik vagy a forralt bort iszogatták, vagy valakit szidtak.

Míg a fáig sétáltunk addig volt időnk rendesen körülnézni.