2021.12.26
Azt mondják, hogy a szem a lélek tükre,
De szerintem ez lehet szó is gépen leütve,
A versek is megnyitnak egy kaput.
De ha a szem a lélek tükre,
Akkor a sírás a lelkünknek
Olyan mintha önnön darabjait vesztené el?
Vagy vajon a sírással csak távozik mindaz,
Mit keservesen elnyomunk, mintha
Nem is nyomná lelkünk, s meg sem történt?
A versek vajon csak lelkünk apró darabjai?
Ennek a sok szónak van-e valódi hatalma is?
Kell, hogy legyen.
Akkor kezdtem el saját verseket írni,
Mikor a versein majdnem elkezdtem sírni.
Az ő versei, az ő lelkének darabjai.
Talán ha nem kezdek el írni,
Most a sírom felett kellene sírni,
Mert vigaszt adtak a szavak éjjel is.
Az ő lelke mentett meg lényegében,
A kérdés fel sem merülhetne kérem:
A szavaknak hatalma van.
S ezen túl, a lelkünk darabkáinak is.
