- Anya gyere sugok valami titkosat. - mondta Ukrajna mosolyogva majd szája elé tette kicsi kezecskéit hogy már azért is csak nekem mondja el. Kis szerencsétlenem.
- Na mond törpe. - mondtam sóhajtva majd Ukrajna-hoz hajoltam.
- Szeretlek anya. - mondta nevetve Ukrajna majd arcomra puszilt és ment is a többiek után öltözni.
- Te fasz biztos hogy a te majmaid? - kérdeztem megdöbbenve Soviet-et.
- Nem csak a szülészeten föl kaptam négy nekem tetsző kölykök. - felelte Soviet mire helyeslően bólogatam ezt már el tudom hinni.
- Fárasztó téged hallgatni. - mondtam Soviet-nek szenvedő hangon.
Ez a hombár nem reagált semmit csak tovább lapozgata azt a kurva újságát. Beültem mellé a fotelbe majd az újságra néztem.
- Ezt Russia írta? Nem is lehet kiolvasni! Jaj de picik ezek a buzi betűk. - mondtam majd beültem Soviet ölébe hogy jobban lássam az újságot.
Le vettem arról a hombár fejéről a szemüveget és fel tettem magamra.
- Túl hangos vagy. Neked amúgy se kell ezt olvasnod. - mondtad közömbös hangon majd kitettél öledből és vissza vetted a szemüveged.
Mérgesen másztam vissza Soviet ölébe majd úgy tettem mintha olvasnám azt a hülye újságot.
- Pszt Rus halkan fiam a testvéreid alszanak. - halottam meg közvetlen fellettem Soviet hangját. Hogy aludhatam el ennek a buzinak az ölében?
- De miért alszanak ilyen sokat apa? Talán betegek? Anya biztos meg gyógyítja majd őket azért öleli ilyen szorosan a többieket. - mondta boldogan Russia mire magamba mosolyogtam egy jót. Kis aranyos nehéz lesz majd őket ki tenni.
- Nem betegek fiam biztosan fáradtak a sok játék miatt. Na gyere ide te nagy fiú. - mondta lágy hangon Soviet majd éreztem hogy ölembe helyezi Russia-t.
- Nem azt mondtad apa hogy ne kerüljünk közel anyához mert ő sem lesz velünk sokáig? - kérdezte Russia értetlenül mire Soviet-re néztem.
Szomorúan pillantott maga elé vajon mire gondolhat most az az irtó okosnak gondolt feje?
Russia buksijára simitottam majd Soviet fejéről le emelve a nehéznek tűnő ushánkát át tettem Russia kicsi fejére. Egész aranyos benne.
- Ennyire nem jó itt hogy máris mennéttek? Na még a végén meg haragszom! Meg tudod nehezen mennék el bárhová életem mert ez az egy házunk van, ezért jó sokáig együtt leszünk még. - mondtam majd Russia arcába haraptam gyengéden.
- Ne mondj neki ilyeneket. - mondta Soviet halkan mire az ő arcába is bele haraptam.
- Olyan hülye vagy néha Soviet! - jelentettem ki nevetve majd erős, nagy testéhez bújtam. Teljesen elveszek mellette.
- Nem akarom hogy el menjetek nem vagy még olyan borzalmas. - mondtam ásítva mire Soviet hatalmas kezeit hajamba vezette.
- Mondtam hogy anyánál nincs jobb! - mondta tapsikolva Russia mire bekapcsoltam neki a tévét.
Hogy egyem a lelkétől kezdve mindenét meg érdemelte hogy nézzen valami aranyos mesét.
- O anya kapcsolj vissza ott ment a szőke hajú Nagylány. - kiabálta hangosan Russia mire fejére simitottam.
Olyan kisfiút se láttam még aki ilyen nagy bele élésel néz egy Barbie mesét mondjuk mit várunk az apja se jobb.
Árgus szemekkel figyelik a tévét mintha valami szörnyűség történne ha egyszer is pislognának. Különös érzés őket így látni kicsit olyan mintha újra boldog lennék.
~~~~~
Jónapokat nektek ti kis cukorfalatok! Nagyon köszönöm ezt a ( számomra ) sok csillagot és commentet UwU nagyon jól esik (≧▽≦)
~~~~~
YOU ARE READING
Bíbor Vörös Levendulák.
RandomSoviNazi Nem írok ide többet olvas bele ʕ ꈍᴥꈍʔ Viszonylag rövid részek, csúnya beszéd, helyes írási és fogalmazási hibák. Saját történet kérlek ne vidd próbálom saját fantázia alapján írni UwU ( Ha mégse sikerül sajnálom -ᄒᴥᄒ- ) Remélem élvezni fo...