- Mivel etetitek ti ezeket a kis aranyos haspókokat? - kérdezte anya nagy mosolyal az arcán majd Ukrajna hasát tovább simogatta az ölében esküszöm még aranyosak is együtt.
- Anya minden jót szokott csinálni tegnap dínós húsit ettünk. - mondta boldogan Belarus mire puha kis arcába csíptem.
- Én ha nagy leszek el fogom venni anyát és Amerika-t. - kiabálta nevetve Russia. - Egy sokkal nagyobb házba fogunk majd költözni és lesz sok kisbabánk. Apát el küldjük mert öreg lesz! - jelentette ki boldogan Russia az asztal tetején állva. Mosolyogva vettem ölembe.
- Hé! Nem azért mondtam el a titkom hogy aztán el vedd az ötletem. Engem szeret anyátok a legjobban! - kiabálta le az emeletről Soviet mire grimaszolni kezdtem erre a mondatára. Álmodik a nyomor.
- Ne aggódj apa én hozzád megyek anya helyet. - mondta boldogan Német majd színezet tovább. Tyűh mik nem lesznek itt? Kinek milyen álmai vannak.
- Az nem jó akkor apa szomorú lesz. - mondta szomorúan Ukrajna. Mindjárt le nyomok egy hátra szaltót olyan aranyos.
- Már mért lennék az? Melyikötök akar jönni? - kérdezte Soviet majd öltözni kezdett. Kérdőn néztem fel rá meg mondtam hogy nem viheti őket egyedül sehova.
- Én én! Apa én akarok menni! - ugrált Russia a kezemben mire át adtam Soviet-nek hogy nehogy le Essen szegény.
- Nem akarok hanem szeretnék. Hova fogtok menni? - kérdeztem kíváncsian majd be hoztam Russia cipőjét az előszobából.
- Megnézzük apa munkahelyét! - felelte Russia mosolyogva. Egyem a lelkét ma jó boldog szegény mosolyogva simogatom puha hajába.
- Majd holnap jövünk törpék. - mondta Soviet majd hajamba túrt. Senkitől nem köszöntek el mivel Russia nagyon menni szeretett volna már.
- Nem is gondoltam hogy ilyen szándékaid vannak Soviet-el. - mondta anya somolyogva mire számat húzva fordultam feléjük.
- Nincsenek ilyesfajta szándékaim. Egyszerűen egyeséget kötöttünk. - feleltem semleges hangon majd ki kerülve anyám több kérdését mentem be a konyhába.
- Mi jót csináltok? - kérdeztem apámtól ki Belarus-eknak mesélt valamit nagy bele élésel.
- Német azt mondta hogy nem szabad nekünk semmit csinálni. - mondta szomorúan Kazahsztán mire át vettem apától.
- Ne legyetek ez miatt mérgesek életeim. Meg kell még szoknotok egymást Német sokáig volt egyedül itthon fura neki hogy lettek testvérei de hidd el szeret titeket életem. - mondtam majd Kazahsztán pici orrára kopintottam.
- Akkor nem kell megint elmenünk? Szeretem anyát nem szeretném itt hagyni! - jelentette ki Ukrajna sírva mire apa mosolyogva simogata meg a picik fejét.
- Ne legyetek szomorúak anyukátok nagyon szeret titeket. Mit Szólnátok hozzá ha most el mennénk játszótére? - kérdezte apa mire a majmok boldogan kezdtek kiabálni.
Anya ijedten rohant be a konyhába még a gyerekeket is a nappaliba hagyta. Apa csak mosolyogva nézett anyára míg anya ijedten pillantott körbe.
~~~~~
Sziasztok! Szerintem nem tetszik nektek annyira az írásom ez picit rosszul esik. :(
De se baj mindenek van valami jó oldala nem? :)~~~~~
YOU ARE READING
Bíbor Vörös Levendulák.
RandomSoviNazi Nem írok ide többet olvas bele ʕ ꈍᴥꈍʔ Viszonylag rövid részek, csúnya beszéd, helyes írási és fogalmazási hibák. Saját történet kérlek ne vidd próbálom saját fantázia alapján írni UwU ( Ha mégse sikerül sajnálom -ᄒᴥᄒ- ) Remélem élvezni fo...