Bíbor Vörös Levendulák.

--15--

- Soviet beszélnünk kellene. - memtem oda ahhoz a méteres tuskóhoz a gyerekek még oviban vannak délutáni alváson.

- Mond csak törpe. - felelte Soviet majd el lökte magát íróasztalunktól.

- Russia és Német jövőre iskolások lesznek Ukrajna pedig nagy csoportos nem akaradzol segíteni a gyerekeid életén akárcsak egy kicsit is? - kérdeztem kíváncsian majd húztam magam alá egy széket és Soviet nagy kezére fogtam.

- Mit vársz tőlem? Te is látod hogy nem vagyok egy minta szülő. Te viszont törpe nagyon tudod hogy kell ezt az egészet csinálni. Vissza akartam vinni őket Afganisztán-hoz de Russia azt mondta te lettél az igazi anyjuk. Ragaszkodnak hozzád mert te szeretetet adsz nekik. Nagy felelősséget vállaltál magadra. - mondta halványan mosolyogva Soviet majd hozzám hajolt majd megcsókolt és ment is tovább a dolgára.

- Én is tudom. - válaszoltam morogva majd magam elé húztam egy kötet frissen nyomtatott aktát.

- Anya képzeld apa elvitt minket fagyizni és játszótére mielőtt hazajöttünk. - mesélte boldogan Német miután befutót a nappaliba

- Ukrajna még apa nyakában is ülhetett. - szállt be Russia is a beszélgetésbe.

Mosolyogva néztem Soviet-re majd arcára csókoltam.

- Nézd Belarus az az “a„ betű és így kell le írni. - hallottam meg Német hangját az egyik szobából.

Kíváncsian kukucskáltam be a szobába Német épp Belarus-nak és Kazahsztán-nak tanított valamit.

- És ezután Micimackó bemegy a házba gondolkozni. - mondta Német majd a két kisebb felé mutatta a könyvet amiből nézte ő is a képsorokat.

- Hűha te nagyon ügyes vagy bátyus! Én biztosan nem fogok megtanulni ilyen szépen olvasni. - mondta szomorúan Belarus mire Kazahsztán kis sárga szárnyaival közre fogta és úgy ölelte magához. Mosolyogva hagytam őket ott játszani egymással.

- Anya kaphatunk egy kiskutyát? Apa azt mondta kérdezelek meg téged. - mondta Russia majd egyik lábáról a másikra kezdett el ugrálni.

- Mit szólsz ahhoz életem ha azt mondom hogyha el ballagsz óviból Német-el együtt kaptok tőlünk egy kiskutyát? - kérdeztem kedvesen majd a kis ruszki fejére simitottam.

- Az még nagyon sok idő anya? - kérdezett vissza Ukrajna mire kuncogva rázni kezdtem fejem.

- Nem de utána még nyári szünet is lesz. Tudunk menni sokat pancsolni. - feleltem mire Russia boldogan futott ki a konyhába ülő Soviet-hez.

- Anya meg engedte apa lesz egy kutyusunk! - kiabálta boldogan Russia mire Soviet ölébe ültette.

- Nagy felelősség egy állat fiam nem szabad majd el hanyagolnod. - mondta Soviet majd Russia fejébe húzta ushánkáját mosolyogva pillantottam feléjük.

- Rendben apa. - felelte Russia majd magához ölelte Soviet nagy fejét.

- Anyuci Ukrajna leesett és beverte a fejét. - futott le ijedten Kazahsztán majd rögtön utána egy síró Német jött le a lépcsőn.

- Az én hibám sajnálom én mondtam Ukrajna-nak hogy másszon fel az ágyra nem tudtam hogy hátra fog esni. - mondta Német sírva majd kezeivel próbálta letörölni könnyeit.

Soviet idegesen trapolt fel az emeletre kezében Russia-val én meg Német-et próbáltam nyugtatni nehogy meg fulladjon szegény.

~~~~~

Sziasztok kedveseim!

Nagyon cukik vagytok egy csomó új csillag jött erre a könyvre én meg csak néztem hogy miért hehe

Mindegy is szóval... Igen. Nagyon nem érzem hogy folytatnom kellene ennek a könyvnek az írását.

Szerintem már azt a pár lelkes olvasómat is elvesztettem aki az elején velem volt. :(

Mindegy viszlát kincseim lehet ma meg egy részt teszek ki a hosszú kihagyás miatt! T-T

~~~~~