LITTLE HEART [jikook] × mprg. ✔︎

Chapter 03

Döbbent csend volt a teremben, Jimin mégsem tudott az őt bámuló emberekre figyelni. Nem érdekelte, hogy hány nő és férfi akarja őt tekintetével cafatokra tépni, nem érdekelte, hogy mindenki a válaszára vár. Csakis az alfát látta maga előtt és az apró dobozkában csillogó ezüstgyűrűt. Mellkasában kellemes melegség áradt szét, szemeibe pedig könnyek szöktek. Megtörténik. Jeongguk, az alfa aki belopta magát Jimin szívébe most itt térdel előtte, arra kérve, kösse vele össze az életét. Halkan szipogva bólogatni kezdett.

-Igen.- nyögte ki halkan, pár másodperccel később pedig Jungkook elmosolyodott, a jelenlévők pedig tapsolni és éljenezni kezdetk. A többség, legalábbis. A férfi lassan felállva nyúlt az omega kezéért majd a dobozkából kivéve az elegáns gyűrűt Jimin apró ujjára húzta azt.

-Tökéletes.- mondta halkan az alfa, majd közelebb lépve az alacsonyabbhoz vezette kezeit derekára, hogy magához szorítva kis testét hajolhasson puha ajkaira. Jimin lunája örömtáncot járt és most az egyszer az omega hagyta is. Amint elváltak egymástól, Jimin az alfa mellkasába fúrva arcát szippantotta be a kellemes eukaliptusz illatát.- Meglepődtél angyalkám?

-Igen, pedig már nagyon vártam, hogy feltedd ezt a kérdést.- pillantott fel Jimin zavartan, apró kezeivel Jungkook zakójába kapaszkodva.

-Nem véletlenül szerveztem ezt az összejövetelt. Szerettem volna, ha mindenki tudná, hogy az enyém vagy. És, hogy én is a tiéd vagyok. Senki sem állhat közénk, ezt garantálom.- döntötte homlokát az omegáénak, közben Jimin piros arcára simítva.

-Khm, elnézést.- hangzott mellőlük, mire mindketten érdeklődve fordították arra fejüket.

-Meji?- kerekedtek ki az alfa szemei, majd felegyenesedve szélesen elmosolyodott és ellépve jegyesétől a lány felé fordulva ölelte őt magához.- Ezer éve nem láttalak! Azt hittem Franciaországba költöztél.

-Hát, édesapád elhívott, gondoltam megnézem a kis Jungkookiet.- nevetett a lány, majd ellépve az alfától igazította meg földig érő, testhezálló királykék ruháját. Fekete haja szép hullámokban omlott vállaira, vörös rúzsa kihangsúlyozta ívelt ajkait. Jimin kellemetlenül érezte magát. Nem csak a kialakult helyzet miatt, amiben egy harmadik keréknek érezte magát, de elméjét ellepte a féltékenység, mellesleg folytogatta őt a lány vanília illata. Alfa volt, csakúgy, mint Jungkook. Úgy tűnt, mintha az alfa teljesen megfeledkezett volna róla, viszont ebben a pillanatban lépett mellé valaki, Jimin orrába pedig a barack kellemes illata kúszott. Megszólalni sem tudott a meglepettségtől, ám amint barátja arcára pillantott, minden értelmet nyert. Taehyung nem véletlenül a legjobb barátja. Mindenkinél jobban ismeri Jimint, ígyhát az alacsony omega kezét megragadva előrébb lépett és torokköszörülve magára vonta a két nevetgélő alfa figyelmét. Taehyung minden érzelme az arcára volt írva, de ezt csak Jimin tudta leolvasni. „Majd később gratulálok, most akasszuk ki ezt a libát, aki a pasiddal vihorászik." Jimin féltékenysége ellenére elmosolyodott. Taehyung sosem hagyta őt cserben.

-Elnézést, hogy félbeszakítom ezt a mély és minden bizonnyal halaszhatatlanul fontos beszélgetést, de gratulálni szeretnék a jegyeseknek.- mondta a magasabb omega, ajkaira idegesítően megjátszott „kedves" mosolyt varázsolva. Jungkook azonnal levágta, hogy valami nagyon nem stimmel, így Jiminre pillantva értetlenül szemlélte a fiút, de az a földet szuggerálta. Ellenben az alfa lánnyal, ugyanis ő csak meglepődve fordult a két omega felé.

-Oh, elnézést, be sem mutatkoztam.- mosolyodott el a lány miután Jungkook megköszönte a gratulációt, majd kinyújtva kezét kezet fogott Taehyunggal, majd Jiminnel is.- Min Meji vagyok. Minden bizonnyal te vagy Kookie jegyese.- nézett mélyen az alacsony omega szemébe, majd vigyorogva hozzátette.- Bájos.