I'm your Woman! Szünetel

1.

Eva szemszöge:

Eva Davidson vagyok, nevemből már rájöhetettek páran hogy ki az én drága bátyám. Igen ügyes vagy. George Henry Davidson aka GeorgeNotFound. 2-en élünk egy lakásban mert a szüleink tavaly meghaltak egy autóbalesetben így most a bátyám a gyámom. Jól megvagyunk. Ő streamel a barátaival akiknek nagyrészét nem is ismerem. Egy barátját ismerem és az Clay aka Dream. Vele én is jóban vagyok sőt rengeteget segített az elmúlt 1 évben. Sohasem találkoztunk még személyesen és még az arcát sem láttam mert nagyon fél attól hogy feltörik a gépét és kikerülnek képek az arcáról. Totál érthető. Most egy nyugodt vasárnap délután szokásosan próbáltam rendbekapni a házat és csinálni kaját egyszerre. George a szobájában videót vágott amikor megszólalt a csengő.
- Eva ki nyitnád az ajtót légyszi? Elfoglalt vagyok...- hangzott a kiabálás a hálószobák irányából.
Odasiettem az ajtóhoz és gyorsan kinyitottam. Egy magas, vékony testalkatú szőke srác állt előttem egy bőröndel a kezében és hátizsákkal a hátán.
- Jónapot! Miben segíthetek?- kérdeztem.
- Meg sem ismersz V?- nézett le mind a 163 centimre. Senki nem hívott V nek csak Dream. És akkor leesett (vagy zuhant).
- CLAY!!- kiáltottam és nagy lendülettel megöleltem. Csóró majdnem felborult.
- Szia.- ölelt át szorosan.
- Gyere be gyorsan.- mondtam miután elengedtem az ölelésből.
Bementünk a nappaliba, leültettem a kanapéra és elsiettem George szobájába.
- Gyere, itt van Clay.- léptem be a szobájába.
- Persze, persze. Majd megyek...- hitetlenkedett.
- De esküszöm neked hogy itt van.- győzködtem.
- Igen, tényleg itt vagyok.- nézett be a szobába a vállam felett Clay. A bátyámnak se kelett több szinte leesett a székről. Előkaptam a telómat és elindítottam a felvételt. Felvettem videóra a Georgenotfound x Dream meetup-ot. A két srác szorosan átölelte egymást és aztán beszélgetni kezdtek. Nem akartam zavarni szóval leraktam a telómat és megfordulva készültem kimenni a szobából.
- Várj Eva!- szólt utánam Clay- még akartam mondani valamit ami  téged is érint.
Visszamentem de fogalmam sem volt hogy mi történik és ahogy elnéztem a bátyámnak se.
-Nos néhányan az Smp-ből összeköltözünk ugye itt Londonban.- kezdte.
- Jaa hogy az...- szólt George.
- Igen, és mondtad hogy csak akkor jössz ha Eva is tud jönni mert nem akarod hogy egyedül lakjon. És úgy néz ki hogy Niki nem jön így megüresedett egy hely.
- Állj! Szóval most költözünk?- szakítottam félbe Dream-et.
- Hát ha te is beleegyezel akkor... igen.-mondta George- Szóval?
- Persze ha ezt szeretnéd én melletted állok. Nem foglak megállítani hogy összeköltözz a barátaiddal...- válaszoltam.
- Oké akkor holnap beköltözünk!- jelentette ki Clay.
Azután az egész estét pakolással töltöttük. Én olyan 2 fele végeztem és fáradtan elmentem fürdeni, fogat mosni. Kimerülten zuhantam az ágyba.
Reggel nem az ébresztőre keltem. Hanem arra hogy valaki az ágyam szélén ülve simogatja a hajam. Kinyitottam a szemem és George-ot láttam.
- Jó reggelt!- mormogtam.
- Reggelt hercegnőm! Készen állsz a költözésre?- mosolygott.
Bólintottam aztán ő kiment és csinált reggelit. Én addig elkészülődtem és elpakoltam az utolsó dolgokat is.
- Halihó!- dugta be a fejét a szobába Dream.- Kiviszem a csomagokat.
- Nem kell megy egyedül is.- válaszoltam mire ő nem ment el csak neki támaszkodott az ajtófélfának és várt. Megfogtam a derekamig érő nagy bőröndöt és nagynehezen felállítottam.
- Na jó elég, lesérülsz- mondta nevetve a fiú és elvette tőlem a bőröndöt sőt még lazán az utazótáskámat is felkapta és elindult kifelé mindenféle nehézség nélkül.
A közös reggeli után beszálltunk a kocsiba és elhajtottunk az új otthonunk felé.