I'm your Woman! Szünetel

2.

Persze mint mindenhova ide is sikerült késve érkezni.
- Eva te menj be mi addig visszük a csomagokat.- szólt Clay. Szófogadóan sétáltam az ajtó felé. Amikor odaértem megálltam előtte és vettem egy mély levegőt. Senkit nem ismertem aki bent volt. Úgy is találkoznom kellett volna velük szóval minden min1 alapon lenyomtam a kilincset és beléptem a házba. Tágas volt, a fali kedves bézs színűek. Amikor beléptem a nappali-konyhában többen is voltak. Mind fiúk. Nem tudtam pontosan mennyien mert próbáltam úgy kinézni mint aki valami k fontos dolgot búj a telefonján, így kerülve a szemkontaktust. Kb 5 évnek tűnő kínos csend után egy alacsonyabb, fekete hoddy-t viselő, basketball sapkás srác közelebb jött hozzám.
-Szia! Szerintem még nem találkoztunk. Nick vagyok de szólíts Sapnapnek. Téged hogy hívnak?- szólt kedves hangon mintha egy 5 éveshez beszélne.
- Szia! Sziasztok!- néztem gyorsan körbe a szobán.- Eva vagyok, Eva Davidson.
- Várj! Davidson mint...- nézett furán egy a kanapén ülő srác. Ő is alacsonyabbnak tűnt és egy sapka volt rajta.
- Igen, mint George. A húga vagyok.- szóltam halkabban.
- MICSODAAA?- lépett (vagy robbant) a szobába egy magas, vékony, szőke, irtó hangos srác piros fehér pólóban.- GOGYNAK MINDVÉGIG VOLT EGY HUGA? MIÉRT NEM MONDTA EL?
- Talán azért hogy olyan idegesítő kisgyerekek mint te ne kezdjenek vele.- lépett be lazán az ajtón Dream kezében   sok cuccal és táskával amiknek cipelése meg sem kottyant 2 erős karjának.
- Nem vagyok gyerek!!!- ment feljebb a hangja legalább egy oktávval a szőke srácnak.
- Jó elég lesz időtök oltogatni még egymást. Osszuk ki a szobákat.- vetette fel az ötletet Sapnap.
- Oké. A szobák 2-esével vannak. Sokam vagyunk úgyhogy ha halljátok a neveteket keressétek meg a szobatársatokat és álljatok egymás mellé.- utasított Dream.- Szóval: Karl-Sapnap, Will-Alex, Ranboo-Tubbo, Eva-Tommy, Én-George.- és ahogy Dream kérte mindenki megkereste a szobatársát és kisvártatva mindenkinek megvolt a párja. Fogalmam nem volt ki az a Tommy így vártam amíg megkeres. És hirtelen megláttam ahogy a piros-fehér pólós srác hatalmas vigyorral a fején lép mellém. Irtó magas volt legalább 2 fejjel magasodott fölém és lazán átkarolta a vállam. Szóval Tommy a neve. ((El felejtettem megemlíteni hogy Eva 16 éves- író))
- Senkinek nincs gondja azzal hogy kivel került egy szobába?- nézett körbe Dream. Senki nem válaszolt úgy tűnt mindenki elégedett.
- Eva?- nézett rám kérdőn.
- Nekem tökéletes.- mondtam mosolyogva.
- Azért majd csak halkan.- röhögött egy másik irtó magas srác. Göndör barna haja volt , a nevét még nem tudtam.
- Oké hát ha jó mindenkinek akkor rendezkedjünk be.- szólt Clay amire hatalmas üdvrivalgás tört ki. Miután mindenki lecsendesedett felkapták a táskáikat, bőröndjeiket és elindultak a szobáik felé. Én odaléptem a saját bőröndömhöz és elkezdtem szenvedni vele. Egyszer csak egy kéz megfogta a fogantyún lévő kezemet. Felnéztem a tulajára és bámilyen meglepő Tommy volt az.
- Cseréljünk!- nyújtotta felém a hátizsákját. Félmosolyra húzva a számat elengedtem a bőröndöt és a kezembe vettem a hátizsákot. Maximum egy töltő lehetet benne annyira könnyű volt. Amint ezt realizáltam rápillantottam a fiúra aki könnyedén felkapva a 2 bőröndöt megindult a lépcsőn. (Ugye volt sajátja is) Csak álltam mint a bolt előtt hagyott kiskutya és mosolyogtam a cipekedő Tommyra. Hirtelen észrevettem hogy valaki mellettem áll. A magas barna-göndör volt.
- Szerelem első látásra?- nézett rám. Egyáltalán nem csúfolódóul, inkább úgy ahogy egy legjobb barát tenné.- Will vagyok, Willbur.
- Örülök Will.- mondtam aztán elindultam felfelé.
- Nem válaszoltál a kérdésemre...- mondta utánam én pedig tommy táskáját magamhoz ölelve lazán megfordultam.
- Igen.- vigyorogtam.