RUN AWAY | JIKOOK

2. évad 6. rész

Jungkook szemszöge

-Szívem?-szólított meg cukin Jimin.

-Igen?-válaszoltam, miközben egy adag sampont nyomtam a kezeimre, majd elkezdtem mosni Jiminie haját.

-Mikor akarod elmondani anyukádéknak, hogy babánk lesz? Már az ötödik hónap elején vagyok, ami azt jelenti, hogy még négy hónap és megszülöm a kisfiúnkat.-dől neki mellkasomnak.

Éppen fürdünk és ő előttem ül, így csak hátra kellett dőlnie.

-Nem tudom kicsim. De ahogy mondtad, mostmár ideje lenne közölni velük ezt az egészet. Mégis csak az unokájukról van szó.-kezeimet a pocijára vezettem és elkezdtem simogatni.

-Szereti amikor ezt csinálod.-hunyta be a szemét Jimin.-Ilyenkor megnyugszik.-pillantott fel rám.

-Igazán? Akkor azt hiszem hogy egész éjjel a pocidat fogom simogatni.-nyomtam egy puszit a nyakára.

-Mellesleg...-hunyta vissza a szemeit.-Nekem is jól esik ha ezt csinálod, mert ilyenkor érzem a legjobban hogy szeretsz.

-Aranyos vagy.-fejemet a fejére döntöttem.

Mint egy filmben, úgy történt most is velünk. A nyugodt pillanatunkat a csengő zavarta meg. Valaki ráfeküdt a csengőre és nyomta teljes erejéből. Hülye!

-Jajj.-ült fel hirtelen Jimin.-Ki lehet az?-nézett rám.

-Nem tudom, de elég a fürdőzésből.-gyorsan lemostam a hajunkat, majd kisegítettem Jimint a kádból és ráadtam egy fürdőköppenyt.

-Megnézem hogy ki az.-én is felkaptam egy fürdőköppenyt, majd egy papucsot és kiszaladtam a fürdőből.

Még mindig folyamatosan nyomják a csengőt. Ki lehet ilyenkor?

Kinyitottam, de őszintén nem számítottam erre a látványra. Szó szerint leesett az állam, és csak néztem a két vendégünkre.

-Belerepül a légy Jungkookie.-tolta fel az állam anyám, majd mit sem törődve velembilyen "bad bitch" módra bement. Ugyan így apa, nekem meg ismét leesett az állam. Hogy ilyen jó az időzítésük?

-Hogy kerültök ide?-mentem utánuk a nappaliba.

-Naa, milyen fogadtatás ez?-mérgelődött anyám.-Fél éve nem láttam a fiam, ezért eljöttem meglátogatni. Mellesleg...-állt fel a kanapéról.-Hol van Jiminie?-nézett szét.

-Ööö....izé......Jimin.......ööö.....-
próbáltam kitalálni valamit. Sokkal másabbnak képzeltem el hogy közöljük veleük a hírt. Nem pedig fürdőköppenyben, vizes hajjal.

-Hol van Jimin?-kérdezte erőteljesebben, és amiért nem válaszoltam, csak lehajtottam a fejem, kaptam egy nyaklevest.-Megcsaltad? Hm?!-kapaszkodott vele a hajamba és kezdte húzni.-Elhagytad?!

-Áu! Nem! Ott van a fürdőben!-mondtam el végül az igazat.-Áú! Engedd el a hajam!

-Miért volt olyan nehéz ezt kimondani?-engedett el anya.

Fájó tekintettel apámra néztem, aki csak csendben röhögött. Szerintem azt hiszi, hogy éppen valami közepén voltunk, és azért nem tudok egy épkézláb mondatot megfogalmazni.

-Szívem, ki az?-jött Jimin utánam, szintén fürdőköppenyben, vizes hajjal.....és hát, a fiammal a hasában.

Amikor anyával összetalálkozott a tekintetük, perceking csak bámultak egymás szemébe. Apa felállt a kanapéról, és figyelt.

Anya és Jimin közben egy pillanatra sem szakították meg a szemkontaktust, annyi változással, hogy szerelmem arcán elkezdtek folydogálni a könnyek.

Szerintem ő sem így képzelte el ezt az egészet és most fél, hogy mit szól majd anya.

-Ji-Jimin....-szólalt meg anya

-Anyu.-sírta el magát Jimin majd anyához szaladt és megölelte.

Mindkettejük sírt, és közben egymást szorították. Ez így ment egy jó 5 percig, miután is Jimin elvált anyától.

-Anyu.....-kezdte sírva.-Én.....Én a fiad gyerekét várom -Sírta.

Láttam anyám arcán a meglepettséget, majd a bizonytalanságot, de végül a boldogság nyert. Magához húzta Jimint és eddigieknél is jobban magához préselte.

-Unokám lesz?-kérdezte

-Igen.-válaszol Jimin.

Apára néztem, aki csak meglepetten nézett. Azt hiszem erre senki sem számított.

30 perc múlva

Végre sikerült mindenkinek lenyugodni és Jiminnel fel is öltöztünk. Most a kanapén ülünk, anya folyton Jimin hasát simogatja, és pedig bele-bele szürcsölök a kávémba. Apa meg, nos ő még mindig sokk alatt van.

-Jungkook, ezt hogyan hoztad össze, fiam?-kérdezett meg egy idő után apa, mire majdnem beledöglöttem a kávémba.

-Összejött.-adtam rövid választ

-Ezt a választ még elfogadnám, ha Jimin lány lenne, de nem az. Jimin egy fiú, hogyan ejtetted teherbe?-nézett hol rám, hol Jiminre.

-Biztos tudni akarsz a részletekről apa?-pimaszkodott Jimin, mire anya elmosolyodott.

-Az nem lényeg hogyan történt, csak az, hogy Jimin az unokánkat hordja a szíve alatt.-mondta anya.-De áruljátok el, miért nem mondtátok eddig el nekünk?

Hupszi. Tudtam hogy ebből botrány lesz....