RUN AWAY | JIKOOK

1. évad 2. rész

Pov Jimin.

Megaláztak. Nagyon fájt mindenem, de legfőképpen a büszkeségem. Ki kell találnom valamit, hogy ne úgy nézzenek rám ebben az utolsó 1 hónapomban a suliban, mintha egy boxzsák lennék.

Úgy ézem magam, mint akivel mindenki kedvére játszhat, megalázhatja, átmehet rajta vagy éppen összetörhetné. Kurvára meguntam, éppen ezért akartam magamnak valakit, aki egy lány, nem egy fiú.

Mert igazából van egy titkom. Egy titok amit még a legjobb barátomnak sem mondtam el. Jungkook kiakadna, ha megtudná, hiszen megbeszéltük hogy mindent megosztunk egymással.

Nekem eddig már voltak barátnőim. Ha nevezhetjük annak. Mindenikkel csak pár napot vagy egy hetet jártam. Mindig én vetettem véget a kapcsolatnak, mert nem éreztem semmit.

Mikor megcsókoltam őket, úgy éreztem hogy a szám lebénult és többé nem tudom megmozdítani. Olyan volt mintha kényszerítve lennék.

Nos.....megvan annak is az oka, amiért Jungkooknak azt mondtam hogy biszex vagyok, de lánnyal szeretnék kapcsolatot.

Az egész 10. Osztályban kezdődött. Jungkookkal sokat voltunk együtt, szinte még együtt is aludtunk. Nem tudom hogyan vagy mikor, de én beleszerettem Jungkookba, de szörnyen megijedtem hogy mit fognak szólni a szüleim, vagy Jungkook. Úgy döntöttem hogy megpróbálok a lányok felé közeledni, hátha elmúlik ez az érzés, de nem múlt el.

Beleszerettem az arcába, izmos felsőtestébe és a tengerillatú selymes hajába. Nagyon tetszik hogy csak nekem és az anyukájának mutatja meg a gondoskodó énjét.

Talán akkor szerettem belé, mikor 10-ben megvédett engem egy 12-es jóval nagyobb testalkatú sráctól.

Vagy amikor éjjelente hozzábújik és hátulról átöleli a derekam, és fejét a hajamba fúrja.

Vagy talán amikor először beszéltem neki a szexualitásomtól, és megvígasztalt, majd elvitt forrócsokizni.

Lehetséges hogy akkor, amikor a strandon senki nem érdekelte és felkapott az ölébe, majd a vízben a nyakamba bújva sétált.

Ezek csodálatos emlékek. És ezeket csakis Ő tette csodálatossá. Annyira fáj hogy nem mondhatom el neki hogy szeretem, mert lehet hogy ezzel végleg pontot tennék a barátságunk végére.

És most itt fekszem az öleleő karjai között, amik azt sugallják hogy nekem nincs mitől félnem, mert az én törékeny, nőies kisugárzású testemhez tartozik egy izmos és férfias test is.

Lassan kinyitom a szememet és felnézek Jungkook arcára. Gyönyörű. Ez az első ami eszembe jut róla. Varázslatos. Bárcsak minden felébredésemkor ez az arc fogadna.

Belebújtam a nyakába, és beszívtam életet adó illatát. Míg neki férfias illata van, addig én inkább eper, fahéj, kókusz, vagy mangó illatot árasztok.

Kicsit sem bánom hogy nőies vagyok. Én ilyen vagyok, ilyen a személyiségem és így érzem jól magam a bőrömben.

Fennebb kúszok Jungkook arcához, amire egy puszit adok. Vagy mi lenne ha......úgysem venné észre, hiszen alszik. Én pedig végre gyógyírt talánék a bizsergő ajkaimra.

Óvatosan közel hajolok hozzá, majd egy harmat gyenge puszit lehetek a szájára. Tévedtem, ettől mégjobban bizseregni kezdett a szám.

Óh Jézus! Mibe keverem magam. Gyorsan kiszállnék mellőle, mire elkapja a derekam, és visszahúz, csakhogy nem eredeti pozíciómba hanem maga alá. Égett az arcom rendesen.

-Jiminie.......-súgta mitől kirázott a hideg.

-I-igen?-előjött a dadogásom. Jungkook is jól tudja hogy csak akkor dadogok ha zavarban vagyok.

-Mit tettél?-bújt bele az arcomba.

-É-én sa-......-és itt olyan dolog történt amire és 0 százalék esélyt láttam.

Jungkook rátapadt ajkaimra, és mozgatni kezdte azokat.

Habozva, de viszonoztam. Szárnyalt a lelkem, repült a fellegekben. Ez a csók nem olyan volt mint az eddigiek, ez nekem is jól esett, és nem éreztem hogy nem mozdulnak az ajkaim, épp ellenkezőleg! Nem bírtak leállni Jungkook ajkainak ízlelgetésével.

Jungkook alig bírta a tempót, de próbált felzárkózni. Egyszercsak óvatosan végignyalt alsó ajkamon.
Lennebb engedtem állkapcsomat, és engedtem hogy nyelvét átcsúsztassa a számba.

Innentől mér semmire sem koncentráltam, csak nyelveink heves csatájára.

Azt hiszem hogy a lelkem sorsa az hogy Jungkook ápolja életem végéig.