Thunder In Your Heart

29. A piros ruha

+18‼️

-Készen állsz a partira, csajszi?-kérdezte Natasha.
-Nem tudom, jó leszek így?-kérdezte Rei ahogy megfordult a barátnői előtt.
-Ez nagyon jól áll! Steve biztos imádni fogja!-jegyezte meg Wanda.
-Shhhh!-szólt rá Rei.-Még apu meghallja!
-De igaza van Wandának! Hosszú éjszakád lesz!-kacsintott rá Nat.
-Hihetetlenek vagytok!-rázta meg a fejét.
-Gyerünk mert már mindenki odalent vár minket!
-Tori is megjött?-kérdezte Rei.
-Thor! És igen, nem rég érkezett!
-Akkor menjünk!-indultak a parti helyszínére. Kivételesen ebbe nagy tehetsége volt Tonynak. Ahogy sétáltak le az emeletről Rei szeme azonnal a kapitányéval találkozott. Egy széles mosollyal ért le Rei a lépcső aljához.-Amcsikapitány!-kezdett újra a szerepükbe Rei.-Alig ismertelek fel így!-utalt a ruhájára. De ez hazugság volt. Hisz ezer ember közül is kiszúrná őt a tömegből. Steve elmosolyodott.
-Igazán kedves bók Reinna!-jegyezte meg. Majd mielőtt a pulthoz sétált volna gyorsan Rei füléhez hajolt.-Csodálatosan nézel ki!-folytatta az útját. Rei szíve pedig hevesen vert. Pár perccel később Tony bemutatta Thort Reinek és egy pár szóváltás után folytatták is a bulit. Rei a pulthoz sétált ahol a kapitány is volt.
-Adhatok valamit a hölgynek?-kérdezte a felbérelt pultos.
-Egy Sex on the beach koktél jól esne!-mondta ahogy Stevere nézett.
-Ne csináld!-szólt rá.
-Mit is?-kapta meg a koktélt amibe azonnal belekóstolt.
-Ne akarj idő előtt az őrületbe kergetni!
-Miért mikor van itt az ideje?-kérdezte ahogy biztosra ment senki se hallja a beszélgetésüket.
-Még nem most, akármennyire is nehéz távol tartanom magam tőled!
-Szörnyen fázik a hátam!-fordult el úgy hogy Steve könnyen felmérje a ruhát amit viselt. Tűzpiros, hosszú ruha aminek a háta egészen ki volt vágva derékig. Elől erősen vágott a dekoltázs résznél amit úgy próbált ellensúlyozni hogy egy nyakláncot viselt.
-Rei....!-szólt rá Steve.
-Alig várom hogy letépd rólam!-indult a tömegbe ahogy egy pillanatra visszanézett a kapitányra, akit már most az őrületbe kergetett. Szerencsére a csapat gyorsan megtalálta a hangulatot így picit sem volt fura mikor Steve táncolni hívta Reit.-Szörnyen táncolok!-jegyezte meg ahogy a kezeit Steve vállára tette.
-Megtanítalak!-súgta. A tánc közbe azonban Rei szabad bőrfelülete libabőrös lett.-Mi a baj?-kérdezte. Valójában nagyon is jól tudta hisz a keze egyenesen Rei ruhája alá csúszott a derékig kivágott résznek köszönhetően.
-Ha az ember az érintéstől is teherbe eshetne...jelentem terhes lennék!
-Ez a ruha túl sokat mutat belőled Rei...! Túl sokat!-súgta neki, és ahogy Rei megérezte a bőrén Steve lélegzetét érezte hogy nem bírja sokáig. Meg kell őt kapnia.
-Mond, hogy lassan aludni készülsz!
-Nem vagyok még fáradt!-játszott vele. Valójában ő is annyira őrülten akarta Reit.
-Ajánlom is hogy ne légy fáradt! Csak...a szobádba kell mennünk!
-Azt hittem külön alszunk!-szerette húzni Rei agyát ilyenkor. Bár tudta, ezt előbb vagy utóbb vissza fogja kapni.
-Aludni? Ma biztos nem!-Rei teste forrósodott.
-Mond mit akarsz!-néztek egymásra.
-Téged...csakis téged!
-Menj a szobámba, mindjárt követlek!-súgta neki ahogy gyengéden kicsúsztatta a kezét a ruha alól és újra a csapat felé vette az irányt. Rei követte az utasítást, azonnal Steve szobájába ment. Pár perc eltelt mikor a kapitány követte őt, épp a nyakkendőjén lazított mikor Rei az ajkainak ugrott. Vad és erőszakos volt.
-Francba ha tudnád mennyire vártalak!-mondta ahogy erőszakosan kezdte a férfiról a felsőt letépni.
-Lassíts Rei!-szólt rá Steve.
-Ne! Csak ezt ne kérd!
-Csak had zárjam be az ajtót!-mosolyodott el a csókjukba.-Mielőtt bárki meglát minket!-ezek után pedig már a kapitány se fogta vissza magát. Miért is tette volna? Egész este annyira vágyott az előtte álló nőre mint még soha senkire. Olyan dolgokat vált ki belőle Rei amiket még soha se érzett.-Nagyon gyönyörű vagy ebbe a ruhába!-mondta ahogy ajkaik éppen elváltak.
-Még szebb nélküle!-folytatta Rei. Egyre nehezebben kaptak levegőt.
-Mindenhogy szép vagy!-kezdte Steve a nyakát csókolgatmi.
-A földön jobban mutat!-adta át magát az érzésnek amit Steve váltott ki minden egyes alkalommal mikor a nyakát csókolta.-És jelentem nem viselek alatta semmi mást!-súgta egy apró kuncogással a kapitány fülébe.
-Francba Rei!-érezte Rei ezzel megadta a végső löketet a kapitánynak. Érezte ahogy hozzásimult hogy a férfiassága életre kel.
-Tépd le rólam!-súgta a fülébe. A kapitány pedig szó szerint kettétépte a ruhát egy könnyed mozdulattal a derék résznek köszönhetően. Igaza volt Reinek a ruha volt az egyetlen textil ami ma este takarta őt.
-Még bugyit se vettél fel?-mosolyodott el Steve ahogy megpillantotta Rei csodás testét.
-A-a!-rázta meg a fejét.-Fel akartam készülni az esténkre!
-Mássz négykézlábra!-súgta a fülébe, Rei pedig teljesítette. Kivételesen Steve nem gyengéd, érzéki volt. Közel sem. Domináns és vad, mégis egy cseppet sem zavarta ez a lányt. Hisz teljes mértékben értette mit is váltottak ki abban a pillanatban egymásból. Steve könnyedén egyesült Reiel. A lökései erősek voltak ami egyenlő volt azzal hogy Rei ajkait egyre több hang hagyta el. A felsőteste a lepedőhöz simult ahogy Steve egyre fokozta a tempót. Már készült a lepedőre harapni, hogy tompítsa a hangokat, mikor Steve hátulról a nyakát elkapta ezzel együtt az egész testét egy könnyed mozdulattal húzta fel egészen az övéhez. Ennek a pozíciónak hála pedig minden egyes lökésnél beljebb és beljebb jutott.
-Ah!-hagyta el a hang Rei száját.
-Ez az! Hallani akarom!-hajolt Rei füléhez ahogy nem lassított. Rei teste remegett.
-Steve...!-érezte hogy közeledik Rei de nem akarta hogy még vége legyen. Még nem.
-Mond a nevem!-soha se volt még ilyen szexbe része a kapitánnyal. De egyáltalán nem utálta az érzést amit abban a pillanatban kiváltott belőle. A dominancia amit mutatott teljesen az őrületbe kergette vele.-Gyerünk kicsim, hallani akarom!
-Ah!-Rei egyre nehezebben kap levegőt ahogy hallani Steve is közel van.-Ne hagyd abba!-kérte mégis Rei. Egyáltalán nem akarta hogy vége legyen közöttük.
-Reggelig meg sem állunk!-csókolta a nyakát ahogy biztosra ment a testük egy pillanatra se szakadjon el egymástól.
-Addig nem igérem hogy csendbe maradok!-préselte ki gyorsan a szavakat ahogy a végére elmosolyodott.
-Egyáltalán nem akarom, hogy csendbe maradj!-Rei gondolatai nem tudtak másra gondolni mintsem a kapitány e fajta stílusa iszonyatosan beindítja. Kivételesen nem az a gyengéd, érzéki férfi volt hanem a vad, aki az utolsó kis lélegzetet is kipréseli az emberből. Mégis az a férfi aki egy pillanat alatt képes őt megvédeni bárkitől és bármitől.-Elég hangos a zene odakint, és biztos vagyok benne reggelre senki se fogja tudni mi is történt pontosan! Ez pedig elég izgalmas hogy egy emelet választ el minket tőlük nem?-kérdezte Steve ahogy egy pillanatra megállt.
-A mi kapcsolatunk teljes egészében egy izgalom, kapitány!
-Mit szólsz ha tiéd az irányítás!-feküdt az ágyra Steve, Rei pedig tudta mit akar Steve.
-Csak add a támaszt, nehogy a koktél miatt leforduljak rólad!-mosolyodott el ahogy a férfira mászott.
-Ne aggódj, egy másodpercre se lesz időd leszállni rólam!-Rei azonnal magába foglalta a férfi teljes hosszát.
-Miért érzem úgy hogy egy este alatt nagyobb lettél?-próbálta megszokni hogy Steve teljesen kitölti.-Francba!
-Ezt a pozíciót imádom...! Csodás látványba van minden alkalommal részem!
-Örülök, hogy van időd nézelődni!-Steve kezei azonnal Rei arcához vándoroltak ahogy a füle mögé helyezte a kósza hajtincseket. A következő kijelentése pedig Stevenek még jobban beindította Reit.
-Lovagolj meg, gyönyörűm!
-Istenem, add hogy terhes legyek!-hajolt le Steve ajkaiért egy széles mosollyal. Steve belemosolyodott a csókjukba ahogy Rei helyett kezdte az ütemet diktálni.-Ah!-újabb hang hagyta el Rei száját.-Azt hittem...!-temette az arcát Steve vállába ahogy egy pillanatra se pihent a kapitány.-...én irányítok!
-Te vagy felül!-gyorsított.
-A francba!-támaszkodott meg a kezeivel Steve mellkasán ahogy a háta ívbe feszült.
-Gyere vissza!-húzta őt vissza teljesen magára aminek köszönhetően a lökések minden érintéssel közelebb juttatták a csúcshoz.
-Steve...!
-Mond még egyszer!
-Francba...!-remegett a teste. Annyira mint még talán soha.
-Rei, mond a nevem!-gyorsított.
-Ah, Steve!-együtt élveztek el. Rei a kapitányra dőlve próbálta a légzését helyreállítani.
-Jól vagy?-kérdezte Steve.
-Ez valami...!-kapkodott a levegőért.-Brutálisan jó volt! Már megéri edzeni!-nevette el magát, ami Steveből is nevetést váltott ki.
-Eszméletlen vagy!-csókolta meg Reit.
-Újra az édes kapitányom van itt! Pedig egészen bejött ez a domináns kapitány is...túlságosan is!
-Most először éreztem magam így!
-Úgy néz ki sűrűbben kell ilyen ruhákat hordanom?-kérdezte ahogy Steve mellkasát csókolgatta.
-Utálom, mikor mindenki téged néz! Folyamatosan ugrásra készen kell állnom!
-Legalább addig is én vagyok a célpontod!-folytatta a hasának bebarangolását.
-Mit csinálsz?-nevette el magát.
-Azt mondtad reggelig meg se állunk!-nézett fel rá.
-Attól félek reggelre járni se fogsz tudni!
-Kihívás elfogadva!-foglalta újra magába a kapitányt, ahogy lassan kezdte újra felvenni a tempót.-Gyerünk kapitányom! Utasíts!
-Hosszú egy éjszaka lesz!