our love song

part 10

Law az ágya szélén ült kezében fogta telefonját és gondolkodott. Vagyis inkább csak próbált,egyébként üres tekintettel meredt maga elé. Hirtelen megcsippant a készüléke,ami majdnem egy szívrohamot idézet elő a szakállas férfinál. Sóhajtva vette fel az elejtett mobilt és ugyanígy oldotta fel. Nem tudta elképzelni hogy ki zargatja még ilyenkor is,de amint meglátta az idegen üzenet küldő nevét arca felvilágosodott,borús tekintete eltűnt csodaszép arcáról. Akaratlanul is de,beharapta alsó ajkát,szemeit csík nagyságúra szűkítette miközben válaszolt a jól ismert üzenetküldőnek.

Kalózkirály🍖
Hello Toraoo!! Nálunk,az irodában
hagytad az irattartód,de mivel már
bezárt a menhely ezért elhoztam
magammal.

Trafalgar Law
Yo,Luffy-ya! Eltudok érte ugrani?
Fontos iratok vannak benne.

Luffy egy pillanatig megszeppenve olvasta a sorokat újra és újra,majd hevesen verő szívvel válaszolt kiszemeltje üzenetére. Megírta a címét és hogy majd csöngessen ha odaért. Law csak elolvasta az üzenetét és egy szívet nyomott rá. Mint az kiderült a szalmakalapos nem is élt tőle messze,így gyalog indult neki az útnak.
Law még mindig Luffy háza felé tartott amikoris az eső ömleni kezdett,mintha dézsából öntötték volna. Trafalgar először azt hitte képzelődik,de mikor már mindene csúrom víz lett,nagy sebességgel futni kezdett. Enyhén lihegve ért a kis kapuhoz,amit majdhogynem berúgott,aztán szinte rátenyerelt az ajtó melletti csengőre.
-Megyek már,megyek! - kiabálta egy ismerősen csengő hang. Lu kinyitotta az ajtót és meglepődve vélte felfedezni hogy zuhog az eső,ami bizony nem kímélte kedvesét se. Luffy aggódóan tessékelte beljebb a szakállas férfit,törölközőt dobott a fejére és arra utasította hogy törölje meg magát,nehogy megfázzon. Trafalgar ajkai lila árnyalatokban kocogtak egymáshoz,teljesen átázott teste csak remegett.
-Add a ruháid. - mondta Luffy eközben jobb kezét már oda is nyújtotta értük. Law beharapta az alsó ajkát és egy kaján vigyorral nézett Lu-ra,hirtelen már ne is fázott.
-Nem segítesz levenni őket? - kérdezte somfordálva a magasabb. A sebhelyes arcán vagy negyven árnyalatni vörösség futott át,amit az idősebb kifejezetten élvezett.
-Csak igyekezzünk már! - mondta szemetforgatva,közben közelebb lépett a férfihoz. Beakasztotta ujjait a polójának szegélyébe és felfelé kezdte el húzni,közben alaposan szemügyre vette a másik kidolgozott hasizmát. Lábujjhegyre állva óvatosan,ügyelve az arcára,lehúzta a textilt és megigazította a kúsza haját. Traffy imádta ezt a jelenetet és azt ahogy Lu kidugta a nyelvét amikor koncentrált. Amikor a szalmakalapos végzett,hátrébb lépett tőle és elégedetten pillantott fel munkájára,nyelvét visszahúzta és érdeklődve meredt a magasabb férfi íriszeibe. Law nem reagált semmit,csak egy vigyorral ajkain beletúrt nedves hajába.
-Nem csinálod újra? - kérdezte pimaszul mosolyogva. Luffy tudta mire megy ki a játék ezért szó nélkül arébb lépkedett hogy kiterítse a kezében szorongatott átázott ruha darabot.
Traffy csalódottan figyelte a távolódó,majd eltűnő alakot. Zaklatottan túrt bele selyem fekete tincseibe,erőteljesen beharapta alsó ajkát és gondolkodott. Akarom őt!
Trafalgar Luffy után igyekezett,majd amikor nyomára lelt,hátulról átölelte a derekát és finom csókokat hintet szét a nyakán,egy-egy helyen megszívta az érzékeny területet ami jóleső bizsergést váltott ki belőle.
-Későre jár már. - susogta Lu a félhomályba,miközben megfordult a magasabb férfi karjai közt és óvatos csókokat nyomott az említett ajkaira. Kezei lassan felsiklottak az idősebb tarkójához,míg az előbbi szorosabban magához húzta kedvesét. Traffy neki döntötte homlokát a másikénak és bugyuta arcot vágva mosolygott.