our love song

part 12

18+

A szalmakalapos írt két üzenetet a férfinek,majd egyből tárcsázta a számát. Először nem vette fel ami elbizonytalanította Luffyt,de aztán még egyszer neki rugaszkodott,ekkor már sikerrel járt.
-Luffy-ya? - kérdezte egy mély hang a vonal másik oldaláról. Az említett egy pillanatra leblokkolt,de összeszedte minden bátorságát és szólásra bírta magát.
-Traffy,szeretnék veled beszélgetni,úgyhogy senki se zavarhat meg minket. Zavarna ha átmennék? - kérdezte bizonytalanul,közben torkában akkora gombóc keletkezett,hogy alig bírta lenyelni. A vonal túloldaláról egy ideig néma csend volt,így Luffy úgy érezte;rossz fát tett a tűzre. Némi hallgatás után Trafalgar megköszörülte a torkát és elmosolyodott,bár az utóbbit nem láthatta a kisebb. Az előbb említett nem válaszolt a kérdésre,minden további nélkül lediktálta a lakcímét és rányomta a telefont a másikra. Luffynak egy hatalmas kő esett le a szívéről,elkezdte rendbe szedni magát,egészen csinosan nézett ki mire végzett. Law se cselekedett másképp,hiába volt rendszerető még mindig látott egy-két kupis sarkot amit azonnal el kellett rendeznie. Valójában nem számított ilyesfajta hívásra,ígyhát amikor Luffy először hívta,reflexszerűen kinyomta,amit azonnal meg is bánt.
Szerette Luffyt,de úgy érezte; tiltott gyümölcsből eszik.
Nem sokkal a hívás után Lu az ajtójánál toporgott,már esteledett így gyorsan berántotta az ajtón nehogy valami baj érje. Maga után húzva elvezette a konyha asztalig,majd leült vele szembe s arra várt hogy a másik megszólaljon. Viszont az utóbb említett akkora gombócot hordozott a torkában hogy azt lehetetlen volna csak úgy lenyelni.
Többször kezdett mondandójába mert,minden alkalommal megakadt és nyökégelt. Hirtelen elhalkult,vett egy mély levegőt és Trafalgar szemeibe nézett.
-Szeretnék bocsánatot kérni a bátyáim nevében,illetve saját magam részéről is. Nem tudom te hogyan érzel vagy mit gondolsz,de ahányszor meglátlak a szívem úgy kalimpál,hogy csodálom miért nem esik darabokra. Szeretném ha tudnád hogy fontos vagy nekem és nem akartam neked bajt okozni. Tudom hogy egy gyerekes idióta vagyok de- Luffy nem tudta befejezni a mondandóját,hisz elhallgatták nem is akárhogy. Trafalgar áthajolt az asztalon és ajkait az övének nyomva csendre kényszerítette. Az említett megszakította románcukat,átsétált az asztal másik felére és nemes egyszerűséggel felkapta a csillogó íriszekkel figyelő Luffyt. Amaz kuncogott egyet majd Law nyakára tapadt,akár egy pióca,míg az előbb említett az utat kereste a szobájába. Ám a mámor ami körülvette őket hamar elvette az eszét,ezért csak a kanapéig jutottak,ahol Law ledobta a kis piócáját és újra ajkaira mart. Kérdés nélkül levette minden ruháját,s ő se cselekedett másképp,majdnem hogy anyaszült meztelenül "álltak" egymás előtt. Traffy kezei felfedező körútra indultak,Luffy minden porcikáját részletesen végig tapintották,ami valljuk be,nem volt ellenére. Jóleső sóhajok hagyták el a kisebb ajkait,amit Trafalgar nem győzőtt díjazni. Mikor megelégelte a másik kényesztetését,két ujját a sebhelyes elé helyezte aki szinte egyből tudta mi a dolga. Bekapta őket és nyelvével körös mozdulatokat írt le a két ujj körül,közben végig Law szemébe nézett,aki hihetetlenül beindult ettől a látványtól. Rövidesen kihúzta őket a fiatalabb szájából,eltűntette az útban levő alsóneműt és a nyílásához helyezte őket. Annyira izott a vágytól hogy nem bírta volna ki ha lépcsőzetesen,egyesével kellett volna kitágítania az alatta fekvőt,ezért egyből kettővel indított. Ahogy behatolt,Luffy háta ívbe feszült,ajkain hangos nyögés kúszott ki,ami felbátorította az éppen benne munkálkodót. Rövidke idő után,amikor Luffy már majdnem elélvezett,rámarkolt Law vállaira aki emiatt abbahagyta tevékenységét és érdeklődve a kisebb szemeibe meredt.
-Torao,én- én téged akarlak! - nyögte ki magából két mély lélegzet vétel között. Az általa említett férfi meglepődött,de nem tétovázott,kirántotta ujjait ami hirtelen ürességet okozott az alatta levőnek,ámde ezt az ürességet megtöltötte egy sokkal nagyobb dolog. Lu háta újra ívbe feszült,ezért Law a csípőjére fogott és így kényszerítette le teljes hosszát a fiatalabban. A sebhelyes hatalmasat nyögött,ami ismét bátorságot adott az idősebbnek,először lassú,aztán eszeveszett gyors tempóban ostromolta szerelmét,aki a vállába kapott és körmeit belemélyesztette. Law lejebb hajolt és nyalogatni kezdte partnere nyakát,aki már teljesen kezdett megörülni a két felől áradó ingerléstől. Még szorosabban mart Trafalgar hátába akit ez a legkevésbé se foglalkoztatott,az viszont annál inkább hogy Lu a füle mellett nyögdécselt és sóhajtózott megállás nélkül. Traffy elhúzódott az alatta már majdnem a csúcsot elérő fiútól és lassúra vette a tempót,amiért a szalmakalapos egy elégedetlen morgással adta tudtára hogy ez neki nem tetszik. Law kajánul vigyorgott és ráfogott partnere derekára,kihúzódott belőle és nemes egyszerűséggel átfordította a fiatalabbat négykézlábra majd újra beleeresztette nemiszervét. Luffy újra felnyögött,háta most lefelé süllyedt,fejét hátra csapta miközben a hideg végig futott a gerincén. Ahányszor Law megérintette annyiszor eresztette el hangját,s ahol megtapintotta,ott bőre úgy égett mintha elevenen felakarnák gyújtani. Teljesen elvesztette a józan eszét a szünet nélküli ostromolástól,ezért már majdnem hogy önkívületlen állapotban nyögdécselt minden egyes lökésnél ami a fenekét érte. Trafalgar kezdett vészesen közel lenni a csúcshoz,ami elmondható volt Luffyról is. Lu-t hirtelen egy bizsergető érzés zárta magába és az utolsó szó amit aktusuk végén kitudott préselni igazán megmozgatta Lawot minden lehetséges értelemben.
-Torao!~ - nyögött fel az eddigiék is hangosabban. Pár másodperc múlva fáradtan ejtette a fejét az alatta levő tollpárnára. Law kihúzódott belőle és mellé gördült,míg kezei automatikusan mozdultak. Kisimított egy kósza tincset a sebhelyes arcából,míg amaz belesimult a kedves kis érintésbe. Traffy megmosolyogta az álomba illő jelenetet és egy apró csókot nyomott szerelme homlokára.
-Durva voltam? - kérdezte susogva az idősebb,míg édesen cirogatta a fiatalabb arcát. Luffy elemelte fejét a párnából és teljes arcával felé fordult.
-Majd holnap kiderül mikor leakarok ülni. - válaszolta kuncogva a kisebb és közelebb bújt a szakállas férfihez. Amaz majdhogynem elnevette magát az észerűtlen mégis jogos válaszon,majd lazán átdobta karját a kisebb hátán és mellkasára húzta. Újabb csókot nyomott immáron tincseibe,aminek hatására Luffy úgy érezte a kanapé magába húzza és ezt valójában Law se gondolta máshogy.
-Szeretlek. - mondta Traffy,s kinézett a sötétedő éjszakába az ablakon keresztül. Lu tökélesítette ezt a kényelmetlennek tűnő pózt és válaszra bírta a már félig álomban levő önmagát.
-Én is szeretlek,Torao. - susogta és végre álomra hajtotta fejét. Law megmosolyogta a ráaggatott becenevet aztán ő is készen állt arra,hogy átlépjen az álmok mezejére.