Sarada szemszöge:
-Mi?-mondtam meglepetten. Mit keres itt Boruto?!
-Megtennéd,hogy elengetsz?Kezd eléggé fájni a kezem-mondta nyöszörögve.Gyorsan elengedtem és felsegítettem.
-Mit keresel itt?-kérdeztem.Zavartan vakarta a tarkóját.
-Hát..unatkoztam..meg gondoltam,ha lenne kedved elmehetnénk valahova együtt-mondta lassan.Végre kinyögte.
-Miért mennénk?-kérdeztem unottan.Próbáltam leplezni a zavaromat.
-Mert a barátok ezt szokták csinálni?-mondta.
-De..mi csak egy megállapodás miatt vagyunk barátok-mondtam hangsúlytalanul.
-Az igaz,de én igazából is akarok veled barátkozni...meg amúgy sincs más választásod-mondta.
-Miért ne lenne?-kérdeztem.
-Mert az volt a megállapodás szabályai közt ,hogy találkoznunk is kell-mondta szórakozottan.
-Miii???-mondtam idegesen.Várjunk milyen szabály?!Miről hablatyol itt nekem?
-Milyen szabály?-kérdeztem idegesen.
-Amit elküldtem-evvel elő vette a telefonját és megmutatta.Szabályok:
1.Nem mondhatjuk el senkinek sem a másik titkát!-ez valami vicc?óvodásat játszunk?meg az a legjobb,hogy én egy titkot sem tudok róla!
2.Segítünk egymásnak ha baj van!-esküszöm ez,olyan mintha valami legjobb barátság lenne.
3.Ha valaki találkozni akar akkor találkozunk!!-nem hiszem el!!!-Ez a három szabály van-mondta Boruto.
-Véletlen nem akarunk még írni hozzá-mondtam ironikusan.
-Vicces,na induljunk-mondta boldogan.
-Várj már,így biztos nem megyek el még átöltözök-magamra mutattam.Csirkés zokni volt rajtam meg egy melegítő meg egy póló. Végig nézett rajtam.Csak egy ideig bámult és elkezdett nevetni.
-Ajj,istenem akarod,hogy jöjjek vagy nem?-mondtam idegesen.
-B-Bocsi,bocsi akkor a házatok előtt várlak-mondta kuncogva. Miutan elment bementem a szobámba.Na akkor most mit vegyek fel?Benéztem a szekrényembe.A választásom egy fekete nadrágra és egy fekete pólóra esett meg egy fekete cipzáros pulcsira.A kezénél egy kis Uchiha jel díszelgett.Összekötöttem a hajam lófarokba.Elég jól áll így rövid hajjal.Felvettem egy nyakláncot és persze a fekete Conversemet(nem biztos,hogy jól írtam).Felvettem a táskámat és elköszöntem anyától és már mentem is ki Borutohoz.Rápillantottam Borutora kár volt.Ő is átöltözött és most nem egyenruhába volt.Egy fekete pulcsi volt rajta meg egy fekete nadrág.Eszméletlenül jól nézett ki.Legalább össze öltöztünk.A szemébe lógott itt ott a haja ezért megigazítottam.Ránéztem...a kezem még mindig a haját igazította de a szememmel már az arcát néztem.Eléggé zavarban volt de ő is a szemembe nézett.Oo basszus most meg miért nézem?Gyorsan megigazítottam a haját és arrébb álltam.
-Induljunk-mondta zavarban.Nem szóltam semmit csak követtem.Jaj,tisztára elvagyok pirulva és nagyon fáj a mellkasom is.
-Szeretsz vonatozni?-kérdezte mosolyogva.
-Aha-mondtam halkan.Mire feleszméltem már a vonatállomáson voltunk.
-Nem veszünk jegyet?-kérdeztem miközben néztem ahogyan a vonatnak ki nyitodik az ajtaja.
-Nem,vonatozni fogunk de nem bent fogunk ülni-mondta mosolyogva.
-De ez nem szabály sértés?És mi lesz ha lebukunk?Inkább gyere és vegyünk jegyet!-már fordultam volna meg de megragadta a csuklóm
-Túl sokat aggódsz! Gyere- mondta miközben elkezdett futni.Nem tehettem mást,mint én is elkezdtem futni mivel még mindig fogta a csuklóm.Elindult a vonat de még Boruto mindig futott.Hirtelen megfordult és megfogott menyasszony fogásba.Ugrott egy nagyot.Behunytam a szemem és a pulcsiába kapaszkodtam.
-Most már kinyithatod a szemed- mondta.
Kinyitottam a szemem de most egyenlőre nem foglalkoztam avval, hogy mi van körülöttem.
-Ilyet többet ne csinálj-mondtam idegesen és kiszálltam a kezei közül.
-Először is miért nem mondtad el,hogy ugrani fogsz?!Másodszor én is feltudtam volna ugorni!Harmadszor meg ez szabály sért-mondtam volna tovább de Boruto befogta a számat.
-Ne,ordibálj vagy lebukunk!Inkább nézz körül-mondta nyugottan.Megfordultam és egyszerűen megdermedtem.Az egész falut beláttam.Csodálatos volt.A szél belecsapott az arcomba.Nagyon jól esett.Óvatosan felálltam és realizáltam,hogy a vonat tetején vagyunk.Széttártam a kezeim és élveztem ahogyan a szél megcsap.Szabadnak éreztem magam.
-Ez csodálatos-mondtam szinte suttogva.
-Ide szoktam jönni amikor ki akarom szelőztetni a fejem-mondta Boruto miközben a tájat nézte.Leültem Boruto mellé.
-Ez így nem ér!-mondtam idegesen.
-Mi?-kérdezte Boruto értetlenül.
-Nem ér az,hogy te tudod az én egyik titkomat és én meg nem!-mondtam duzzogva.
-Most komolyan duzzogni fogsz?-kérdezte unottan mégis aranyosan.
-Igen-mondtam komolyan.
Elkezdett nevetni. Én is elnevettem magam egy kicsit.
-Nekem nincsenek titkaim-mondta.
-De biztos,hogy vannak-mondtam.
-Nincsenek-mondta.
-Akkor nem szólok hozzád- mondtam és bedurciztam.
-És még én vagyok gyerekes?-mondta motyogva.
-Halottam,ám.Itt vagyok-mondtam idegesen.
-Jól van na.Akkor elmondom az egyik titkomat-mondta fáradtan.
-Mi az?-kérdeztem izgatottan és közelebb ültem hozzá úgy,hogy a vállaink már össze értek.De evvel most nem foglalkoztam.
-Én még sosem...csókoltam meg egy lányt sem-hadarta el és a pulcsiát kezdte el piszkálni.Heeee????Komolyan ez a nagy titok?Hogy még sosem csókolózott?Nem bírtam ki és elkezdtem nevetni.Boruto csodálkozva nézett rám.Próbáltam tőle bocsánatot kérni de úgy nevettem,hogy egyszerűen nem tudtam abba hagyni.
-Ez ennyire vicces lenne?Na gyere ide- és evvel elkezdett csiklandozni.Nem tudtam abba hagyni a nevetést.
-B-Boruto-mondtam nevetve de tovább csiklandozott.
-Ti meg mit csináltok ott fent?-kérdezte a vonat vezető én meg még mindig nevettem mert nem bírtam abba hagyni.Boruto abba,hagyta a csiklandozásom.Megállt a vonat mert megérkeztünk.Ohaaa baj van.
-Na gyertek csak ide-mondta a vonat vezető.Boruto megfogta a kezem és leugrodtunk.
-Gyertek vissza!!-ordibált utánunk a buszsöfor.Borutoval csak futottunk a tömegbe.Egy 10 perc futás után megálltunk,hogy kifujjuk magunkat.A kezünk még mindig össze volt kulcsolva.Egymásra néztünk és elkezdtünk nevetni.Próbáltunk beszélni egymással de már szinte fuladoztunk a nevetéstől.Nagy nehezen abba hagytuk.
-Ez tényleg nagyon jó volt-mondtam Borutonak.
-Igen,most először hallottalak nevetni,aranyos voltál-mondta mosolyogva.Elpirultam de egyből rendeztem a vonásaimat.
-Köszi-mondtam én is mosolyogva.Szerintem most mosolyogtam életembe először őszintén.Hirtelen elkezdett csepegni az eső.
-Gyere gyorsan tudok egy helyet ahova beülhetünk-mondtam és elkezdtem futni.Boruto is elkezdett követni. Mintha dézsából öntötték volna a vizet úgy kezdett el zuhogni.Megálltam és felnéztem az égre."Vajon én megérdemlem a szeretetet?"Éreztem,ahogyan az eső le folyik az arcomon.A szemüvegembe szinte már semmit sem láttam de nem zavart.Csak bámultam fel az égre.Boruto odafutott hozzám és megállt előttem.
-Minden rendben?-kérdezte aggódva.
Ránéztem és mélyen a szemébe néztem.Elnevettem magam.Boruto értetlenül nézett rám.Boldog vagyok!Nem akarok többet egyedül lenni...
-Köszönöm Boruto,régen nem éreztem mgam ilyen jól-mondtam nevetve.Boruto meglepődve nézett rám majd elmosolyodott.
-Most komolyan megköszönted?Mond mégegyszer felkel vennem telefonra-mondta nevetve.
-Hagyjál már- mondtam boldogan.
Egy ebédlő előtt álltunk az esőbe ami bevolt zárva de szólt a zene.
-Szabad,hercegnőm?-kérdezte Boruto és nyújtotta a kezét.
-Igen,királyfim-mondtam mosolyogva.
Megfogtam a kezét és magához húzott. Elkezdtünk táncolni.Bármint elméletileg táncoltunk gyakorlatilag egymás lábára lépkedtünk.
-Milyen jól táncolsz-mondta szórakozottan.
-Tudom-mondtam ironikusan.Ránéztem,elvesztem az éjkék szemeibe...bármennyire nem akarom kedvelni ezt a srácot egyszerűen nem megy.Vizes hajáról csöpögött a víz.Eléggé jól néz ki vizes hajjal.Egymást néztük...Boruto elkezdett közelíteni az arcomhoz.Most meg miért közelít?Úristen lehet megakar csólolni?Szívem nagyon hevesen dobogott.Becsuktam a szemeimet és vártam,hogy mi történik.
-Fiatalok,most gyertek be vagy megfáztok-mondta a Ramenes bácsi.
Gyorsan oda kaptam a fejem.Boruto mintha,olyat motyogott volna,hogy nem hiszi el.
-Gyere,gyorsan Sarada-mondta és befutottunk a Ramen étkezőbe.Még mindig rohadtul dobogott a szívem.
-Gyorsan vegyétek át a ruhákat utána meg gyertek egyetek meg egy meleg ráment-mondta kedvesen az öregember és közben belenyomta a kezünkbe a ruhákat.
-Nagyon köszönjük-mondtam zavarban.Most,hogy így végig néztem magamon tényleg eléggé eláztam.Gyorsan elmentünk átöltözni.
Bele bújtam a meleg pulcsiba és a hajamat kiengedtem és megtöröltem a törölközöbe.Mikor végeztem mindennel kislatyogtam az étkezőbe Boruto már ott várta a Rament.Megkell hagyni elég szép látvány...SARADA!!állj le!!Leültem mellé.Rámpillantott és elmosolyodott.
-Mindjárt jön a kaja-mondta mosolyogva.
-Rendben-mondtam halkan.Hogy fogom én ezt kibírni??Úgy dobog a szívem mint a rohadt élet!!!!Áá mi lesz VELEM???Folytassam?
Új rész!!!💝🌸Remélem tetszett ez a rész!💗Hamarosan szülinapom!!Yeyy😍Ötleteket szívesen meghallgatom!!Bye-bye🌼
ESTÁS LEYENDO
A legjobb középsulis életem
RomanceSarada az emberek világából költözött át családjával Konohába.A családnak egy küldetése volt.Akkor költöztek el Konohából mikor Sarada csak 2 éves volt.Sarada semmit sem tud a ninjaéletről de nem is izgatja nagyon. Ha érdekel a story olvasd el.