Vágyaim mocskos titka. +18 - BEFEJEZETT.

Part 17. - Az új ember.

- Anna betudnál jönni az irodámba egy kicsit?

- Már is megyek James.

Mikor beléptem James irodájába szembe találtam magam egy nagyon jó képű, fiatalosan kinéző, jól öltözött, öltönyös férfival.

- Anna szeretném neked bemutatni cégünk új partnerét Lucas Frasert, a Fraser and Kerr vállalat igazgatóját.

- Nagyon örvendek uram, Anna Black vagyok, Mr. Clark jobbkeze, örülök az ismeretségnek.

- Én örülök, James, te gazember, nem is mondtad, hogy ennyire csinos a jobbkezed.

- Mert nem kérdezted. Anna, körbe vinnéd Lucast az épületben? Nekem mennem kell egy megbeszélésre és nem késhetek el onnan.

- Persze, indulhatunk akár most is?

- Egy percet sem akarok várni, Miss Black.

- Csak Anna, ha kérhetem.

Lucas és én emeletenként haladtunk végig az irodában. Bemutattam mindenkinek a könyvelésen, a marketingen, a számlázáson és a szállítmányozási részlegen.
A kis, de inkább nagy körtúra után felértünk vissza a tizedikre és a flották kezelésével felelős osztályra mentünk. Örültem, hogy vethetek egy pillantást Adamre és a szexi fenekére abban az öltönyben, amit ma visel.
Beléptünk a hatalmas terembe és mindenkinek bemutattam Lucast, Adamet viszont nem láttam sehol sem.
Miután Lucas mindenkivel kezet fogott és váltott pár szót megjelent Adam is, rögvest mellém lépett és egy pajzán kacsintással üdvözölt.

- Adam szeretném bemutatni neked Lucas Frasert, cégünk egyik új partnerét, Jamesnek jó barátját.

- Örvendek Lucas, Adam Rope, én vezetem a flottákért és azok szállítmányozásáért felelős csapatot.

- Olvastam az aktáját Adam, nagyon meg vagyunk elégedve a munkájával.

- Köszönöm uram.

- Kérem, csak simán Lucas.

- Rendben van.

- Úgy tudom te is bent leszel ma a Fraser and Kerr tárgyalásán.

- Igen, én is és Anna is.

- Oh, ennek nagyon örülök, ön nagyon kedvemre való kedves Anna, néha lehet kérek majd öntől egy kis segítséget néha.

- Bármi kell szóljon.

- Úgy lesz, úgy lesz.

Adam nagyon furán nézett Lucasra. Olyan volt mintha féltékeny lenne, pedig megbeszéltük, hogy nem járunk, nem értem miért lett féltékeny.

- Lucas szerintem menjünk tovább a kamion flotta részlegre, utána meg kezdődik úgy is a tárgyalás.

- Rendben Anna kisasszony.

Megfordultam és Adamre kacsintottam mire ő elmosolyodott, de az arca még mindig komoly volt és rideg.
A tárgyalás előtt muszáj lesz beszélnem vele erről, nem akarom hogy ott is féltékenykedjen, ha netán Lucas rám mosolyogna.
Lucas nagyon kedves, de sosem kavarnék vele, jóképű férfi, de nekem Adam tetszik.
Mire körbe jártunk minden összesen tíz percem maradt a tárgyalásig. Elszaladtam mosdóba majd futottam Adam irodája felé.

- Szabad. – Szólt ki a hang.

- Adam mi a helyzet? – Kérdeztem rögtön miután becsuktam az ajtót.

- Minden oké, miért kérdezed?

- Mert picit furán viselkedtél mikor bemutattalak Lucasnak.

- Nem voltam fura.

- De igen.

- Miért, hogy viselkedtem?

- Mint aki féltékeny.

- Nem, dehogy is, csak kurva nehéz napom van.

- Sajnálom, tehetek érted valamit?

- Tehetsz majd este.

- Aludjak nálad megint?

- Igen, sőt ez nem is kérés most, hanem parancs.

- Jólvan, a tárgyalás után megbeszéljük. Most viszont menjünk mert 2 perc és kezdődik.

Leültünk a díszes tárgyaló teremben a helyünkre, hogy megkezdjük a tárgyalást.
Én ültem James jobb oldalán, mellettem Adam és velem szemben Lucas.
Adam óvatosan megsimogatta a combomat, mire kirázott a hideg.

- Nos, akkor kezdjük is el. A mai napon kötjük meg a szerződést, remélem, a Clark Company és Fraser and Kerr vállalat között. – Kezdte James.

A tárgyalás nagyon hosszú volt.
Alaposan átkellet beszélni minden pontot sóról szóra. A végén már majdnem le ragadt a szemem az álmosságtól.
James átadta a szót Lucasnak, mire mindenki őt figyelte.

- Örülök, hogy megkötöttük a szerződést a két vállalat között, úgy érzem remek partnerek leszünk a munkában, és az életben is. – Az utolsó mondatnál Lucas rám nézett és egy aprót kacsintott.

Mikor a tárgyalásnak vége lett igyekeztem mihamarabb elhagyni a tárgyalót, mert nem akartam Lucassal összetalálkozni.

- Anna kérem várjon. – Kiabált utánam Lucas. Faszba.

- Igen?

- Kérem, ebédeljen velem ma, van pár kérdésem még a céggel és a részlegekkel kapcsolatban amire válaszolhatna ön.

- Biztos, hogy erre én vagyok a legalkalmasabb, nem inkább Jamessel kellene ezeket megvitatni?

- James elfoglalt ember, ön pedig olyan édesen beszél, hogy egy élmény hallgatni.

Ó, a picsába, ez ki akar kezdeni velem.

- Elnézést kell kérnem, de nekem is rengeteg munkám van, amikkel muszáj haladnom, sajnálom.

- Kérem, Anna. Egy gyors ebéd, utána mehet is a dolgára.

- Rendben, menjünk.

Az ebéd kínosabban telt, mint amire számítottam.
Lucas elkezdett kifaggatni a családomról és mikor feltette azt a kérdést, hogy van e barátom nem tudtam mit feleljek. Nincs barátom csak egy srác, aki itt dolgozik és kefélünk állandóan, ennyi. Ezt a választ inkább megtartottam magamnak.

- Lassan indulnunk kéne vissza, mert tényleg rengeteg munkám van még.

- Rendben indulhatunk.

Lucas kifizette az ebédet, pedig nem akartam, hogy meghívjon, de ellenkezett és ő akart fizetni.
Vártuk a liftet, hogy visszavigyen minket a tizedik emeletre, de olyan lassan ért le, hogy azt hittem meg öregszem.
Beszálltunk és velünk kettő másik kolléga is.
Már majdnem az ötödik emeletnél jártunk mikor éreztem egy kezet a fenekemen.
Hátra néztem le és láttam, hogy Lucas pihenteti a kezét a hátsómon.
Ránéztem ő pedig vissza rám és csábosan mosolygott. Na azt már nem.
Végre felért a lift és szó szerint kirohantam a folyosóra és meg sem álltam az irodámig.
Mi a fasz? Tényleg kikezdett velem Lucas?
Ó, hogy baszná meg.
Ezt Adam nem tudhatja meg.
Még így se, hogy nem járunk. Mert nem járunk.