Egy buszról... //Azahriah ff.//

2. rész

Telefonomat előkotortam a farmerzsebem aljából,majd azt feloldva végigpörgettem a médiát.
Sosem voltam az a nagy szociális ember,csupán csak annak a bár barátomnak szenteltem az Instagram,Facebook és ehhez hasonló applikációkat.
Megjelent egy értesítés,legjobb barátnőm volt az,aki érdeklődött felőlem. Írásából ítélve,nem volt túl nyugodtan,miután lepötyögtem neki hosszas regénybe a történteket. Pár perc múlva megjelent a neve képernyőmön.
Elhúztam a zöld jelet és a fülemhez emeltem
az eszközt.
-TE MÉGIS HOGY GONDOLTAD BAZDMEG HOGY ELMÉSZ ÉS MÉG NEM IS SZÓLSZ?!!!-kiabált,megértem Őt is természetesen.
-Jólvan Lira.-sóhajtottam.-Felfogtam,köszönöm a kellemes fejmosást.
Pár perc csönd telepedett ránk,én pedig a mellettem elsuhanó hajnalodó tájat figyeltem,ahogy a fák,erdők tömkelegei váltják egymást,közben gondolkodtam hova is mehetnék.
-Akkor most hogy lesz?-szólalt meg kis idő után. Úgy tűnik ugyanazon tűnődtünk mindketten.
-Nem tudom.-kémleltem tovább a piszkos busz ablakát.-Az lesz a legjobb,hogy egy kis időre eltűnök.
Nekem is fájt kimondanom ezeket a szavakat,de egyenlőre másra se tudtam gondolni csak a menekülésre.
Hallottam,hogy motoszkál valamit a háttérben,majd újra hallottam a hangját.
-Rendben,csak egyet kérek-tartott szünetet-Hívj vagy írj. Térre van szükséged ezt elfogadom,de örökké nem bújkálhatsz és velem se fogod megszakítani a kapcsolatot remélem,ugye tudod?
Hogyne tudnám. Számat rágva az agyam pörögni kezdett. Igaza volt,csak ebben a jelenlegi helyzetben ezt tartottam a legjobb ötletnek.
-Minden rendben lesz. Max letelepszek egy csöves mellé valahol.-mondtam szarkasztikusan,mire egy halk nevetést engedett a lány a túlsó oldalról.
-Idióta vagy Hajnal Aurora.-suttogott-Na úgy hallom anyádék az enyémekkel beszélnek.
Ledermedtem,nem akartam most egy ideig velük beszélni. Mintha hallotta volna a gondolataimat a lány rögtön közbeszólt.
-Nyugi,falazok.
Enyhe mosolyra húztam a számat és a körmömet kezdtem piszkálgatni.
-Köszönöm.-mondtam már én is halkabban,hisz lehet az a pár ember körülöttem alszik,és én is álmosodni kezdtem.
-Na megyek,majd azé' adjál valami életjelet magadról.-utasított a lány,majd egy köszönés és pár ígéret következtében letettük.
Egyenesen az új élet felé. Megtudod csinálni!
Töprengtem egy ideig,de az agyam túl tompa volt,és magától működött,így pár perc múlva,fejemet a támlának döntöttem és elnyelt a sötétséggel teli álmok világa.
——————
Atyagatya! Újra visszatértem és ígérem több részt hozok,ha szeretnétek persze! Addig pedig hoztam egy újat,remélem tetszik! Jó olvasást!❤️