Emlékekbe zárva (2.rész)

77 6 1
                                    



A napfény halvány csíkokban világította be a Malfoy kúria hatalmas hálószobáját ezzel felébresztve annak lakóit az álmok világából.

Lucius volt az első aki felébredt és már tekintetével már is feleségét kereste majd szerelmes mosollyal az arcán nyugtázta,hogy neje még mindig az igazak álmát alussza. Hiszen 8 és fél hónapos várandósként igen megterhelő volt neki mindenféle tevékenység de ezt is mint mindent ketten oldották meg.

- Ébredj kedvesem,hamarosan tálalják a reggelit.- ébresztgette feleségét Lucius majd kezével felesége már igen nagy hasára simított mire felesége is felébredt.

Mindketten fáradtak voltak,mert igen hosszú éjszakájuk volt ugyan is a kis pocaklakó nem éppen akarta hagyni aludni a szüleit. Narcissa hasa folyamatosan görcsölt és összehúzódásokat tapasztalt már mikor éppen azt hitték volna eljött az idő a kis pocaklakó mint aki jól végezte dolgát egy nagyobb rúgás után elaludt és egészen a mai nap reggeléig meg sem moccant de a kis drágának egészen más volt a terve...

Éppen ma volt 1980. június 5.- e csütörtök az ebéd után volt már a kis család és épp a desszertet tálalták volna fel mikor Narcissa arca elfehéredett és még levegőt is elfelejtett venni és úgy merevedett meg ültében ahogy a magzat vize szépen lassan szivárogni kezdett.

- Lucius elérkezett az idő...- mondta komolyan Narcissa majd az asztal sarkába kapaszkodva próbált meg felkelni és állva is maradni a fájások hatására.

Lucius vetett egy vágyakozó pillantás az éppen felszolgált édesség felé de egy lemondó sóhaj után azonnal felesége felé vette az irányt,hogy felsegítse őt a hálóba,hogy világra hozhassa harmadik gyermekét.

Pár óra elteltével:

Lucius fel és alá járkált a szoba előtt mert a gyógyító kiküldte őt,mert komplikációk adódtak a szülés közben ez éppen elég volt neki,hogy a szimpla idegessége átcsapjon enyhe pánikba,hiszen nem lehetett felesége mellet ebben a fájdalmas még is öröm teli pillanatban pedig megígérte neki,hogy vele marad a legrosszabb helyzetekben is és most eme fogadalma ellenére a gyógyító első szavára hátra hagyta vajúdó feleségét és távozott a szobából.

De a lelke mélyén ő is belátta,hogy csak láb alatt lenne és hátráltatná a gyógyító munkáját abban,hogy túlzóan aggodalmaskodó kérdéseivel bombázná őt.

De szinte észre sem vette,hogy a gyógyító előtte megállva próbálta őt visszarángatni a valóságba már a szeme előtte lengette a kezét zavarában.

-Bocsánat ne haragudjon csak nagyon elbambultam és elvesztem a gondolatim tengerében...- magyarázkodott Lucius és fejét megrázva próbált visszatérni a valóságba.

- Mindketten jól vannak bemehet hozzá.És Gratulálok.- veregette meg a vállát a gyógyító mire az említett személy szinte rohant be egyenesen a hálószobájukba meg sem hallgatva a gyógyító további mondandóját.

Narcissa az ágyban félig ülve ringatta 3. fiát hatalmas mosollyal az arcán melyen azért észrevehetőek voltak a fáradság és a kimerültség tünetei...

- Hála Merlynek ,hogy mind a ketten jól vagytok!- könnyebbült meg Lucius majd helyet foglalt felsége mellet az ágyban mire felesége kezébe adta a fiát.ű

- Hát akkor légy üdvözölve a családban Draco Malfoy,remélem veled felvirágzik majd a családunk és ígérem vigyázni és szeretni foglak ugyan úgy mint a két bátyádat.- suttogta Lucius mire Narcissa könnyezni kezdett majd sírásba csapott át mikor Lucius homlokon csókolta Dracot.



" Egy pálca suhintás"/𝒪𝓃𝑔𝑜𝒾𝓃𝑔 /Où les histoires vivent. Découvrez maintenant