.1É.3R

199 18 0
                                    

Te meg mit keresel itt makréla? - förmedtem rá

Ezt én is kérdezhet ném... Nem tudtak volna mást küldeni? - vágott hülye pofát

Csak intézzük el utána meg kinyirlak-morogtam

Mindig ezt mondod de sosem teszed - húzódik a szálya pimasz mosolyra

Chh-sziszegtem a fogam között - menyünk - mondtam és a raktár ajtót be törve rontottunk be a csempészek egyből el kezdtek felénk lőni persze Dazai meg sem mozdult én pedig a gravitációval el téritettem őket ők meg lepödtek és hirtelen egy bomba robbant mellettem fére szöktem és rá néztem Dazaira aki szintén el ugrott mert ha nem őt is el érte volna a robbanás ő is felém pillantott és egy aprót bólintott - sötét gyalázatnak adakozói... Fel ne ébreszetek újra! - azzal minden el sötétült nekem

......

Magamhoz tértem Dazai mellettem álldogált én körbe néztem és láttam hogy nincs több ellenség ekkor földre rogytam a fájdalomtól és nehezen de kinyögtem-ajánlom hogy ezután épségben haza vigyél - azzal megint el sötétült minden

.......

Szörnyű fejfájásra ébredtem a homlokomra tettem kezem és realizáltam hogy ott bizony egy vizes kendő volt-heeee?? - ültem fel de rosz ötlet volt mert a fejem még jobban el kezdett sajogni a hirtelen mozdulattol

Á végre fel keltél Csipkerózsika - jött be az ajtón Dazai és itt jöttem rá hogy hol is vagyok a közös lakásunkon....

Fogd be makréla inkább hozz valami fájdalom csillapítót! -mondtam visza dölve

Rendben de addig még mérd meg a lázat-mondta felém nyújtva a lázmérőt

Minek? - förmedtem rá

Azért kedves Csipkerózsika mert amíg te aludtál addig a lázad az egekben volt! - mondta azzal meg el vettem a lázmérőt ő pedig ki ment nem sokkal később egy tablettával és egy pohár vízzel jött vissza amit késségel el is vettem tölle és le hajtottam ő a lázmérőre pillantott amit le tettem az éjeli szekrényre rá néztem de ő csak egy roszalo pillantásal figyelte és aztán tekintetét rám vezette majd fel sóhajtott-ez így nem lesz jó hatalmas a lázad...

Menyi időre voltam ki ütve? - kérdeztem

Három napra... - mondta azzal le emelte rólam a vizes anyagot és bele mártotta egy tálba

HÁROM NAPRA?!?!?!? -szöktem ki az ágyból- BE KELL MENEM DOLGOZNI! - indultam el az ajtó felé de egyensúlyomat el vesztve közeledtem a padló felé már vártam hogy fejem találkozzon a kemény parkettával de csak nem jött helyette két kar ki nyitottam szemem és Dazai karjaiban találtam magam menyasszony pózban éreztem hogy az arcom egyre inkább forobb

Nem mensz sehova ilyen állapotban egyébként szóltam Móri-sannak hogy egy ideig nem mensz be dolgozni - mondta és óvatosan el indult az ágy felé

Minek? - sziszegtem ki fogaim között

Tessék? - nézett le rám

Minek törödsz velem? Hiszen már nem vagyunk társak már semmi közünk egymáshoz... - mondtam lesüttött szemekkel hisz hiába nem volt semmi közünk egymáshoz én azt akartam hogy legyen... Várj mi? Jó ez biztosan a láz miatt van! Igen biztos a miatt van!

Hát Chuuya most nem válaszolok erre a kérdésedre... Viszont hamarosan választ kapsz rá... - mondta és óvatosan le tett az ágyra és fejemre tett egy vizes kendőt - éhes vagy? - nézett rám mire én egy aprót bólintottam-akkor csinálok kaját-mondta azzal ki ment nekem meg eszembe jutott az hogy ő bizony nem konyha tündér és szép lassan ám óvatosan ki másztam az ágyból legalábbis fel ültem mikor észre vettem hogy az asztalon ott egy kép egy kép amin ketten voltunk még anno 15 évesen amikor csatlakoztam a dokkmaffiához és találkoztam Dazaial

 - mondta és óvatosan le tett az ágyra és fejemre tett egy vizes kendőt - éhes vagy? - nézett rám mire én egy aprót bólintottam-akkor csinálok kaját-mondta azzal ki ment nekem meg eszembe jutott az hogy ő bizony nem konyha tündér és szép lassan ám...

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


El mosolyogtam a kép láttán mert eszembe jutottak a közös emlékek Dazaial... Azok a szép idők ekkor léptek hallottam így visza bújtam az ágyba és be nyitott Dazai - nem vagyok konyhatündér szóval ezzel kell be érned - mondta és felém nyújtott egy tál dobozos levest fel ültem és ő is le ült az ágy szélére el vettem tölle a levest és enni kezdtünk... Néma csendben persze a csendet én törtem meg

Ezen élsz.... Igaz? - néztem rá mire ő egy aprót bólintott

Nem tudok fözni és amúgy sincs sok pénzem szóval - mondta

Ez nem normális-mondtam-mért kellet el jönnöd? - érdeklődtem mire le sütötte a szemét és ki ment

Aludj jól Chuuya-mondta mire én az órára pillantottam ami este 10 órát mutatott le tetem az asztalra tányéron és visza döltem egy darabig még forgolodtam de büntudatom volt amiért meg bántottam... Ezért inkább fel keltem és el indultam Dazai szobálya felé amikor az ajtóhoz értem kopogtattam de nem jött válasz ezért be nyitottam le volt feküdve az ágyból figyelt engem

Sajnálom nem akartalak meg bántani-mondtam mire intett hogy menyek közelebb mire én közelebb mentem és ő pedig be rántott az ágyba próbáltam ki szabadulni

Ne fészkelődj csak most az egyszer - mondta álom ittas hangon

Csak egyszer - sutogtam azzal pedig aludtam

Fogd már fel hogy szeretlek! (Soukoku) Where stories live. Discover now