Fogd már fel hogy szeretlek! (Soukoku)

1É.8R

Reggelt chibi-puszilt homlokon a párom? Mondhatom annak egyáltalán?

Reggelt te oriás-nyujtozkottam egyet-van valami k]ülönösebb oka hogy fel költöttél vagy visza feküdhetek?-ásitottam egy nagyot

Még ne!-mondta azzal ki kelt melőlem és ki ment a szobábol-ja jo volna onan ki kelj kerti törpe! - üvöltötte még visza a szobábol

Vigyáz a szádra mert rá ülök! - szoltam visza hogy még véletlenül sem hidje azt hogy ő nyert és keltem az ágyból majd ki mentem

Alig várom! - mondta a konyha pult mögött - tojásrántotta vagy piritos?

Ezt inkább hagyd rám te menj és öltözz át - vettem el a kezéből a fa kanalat amivel isten tudja mit akart kezdeni

Legalább bár olyan finom legyen mint te! - orditotta ki a szobából

Kérsz reggelit vagy nem? - szóltam visza neki utalva arra hogy ha igy fojtatja akkor nem eszik az énfőztemből max az öklömböl

Persze hogy kérek! - jelent meg mögöttem már átöltözve

Akkor teritsd meg az asztalat-neki is látott előbb az abroszt majd a tángyérok evőeszközök kenyér és végül egy lábasalátét. Én pedig rá is tettem a serpenyőt mely tele volt rántottával tetttem magamnak egy keveset mivel egyáltalán nem voltam éhes.

Csak enyit eszel? - utalt a kevés rántottára

Aha-mondtam röviden és enni kezdtem mikor végeztünk le szedtük az asztalt én pedig el mosogattam - figyelj... - ültem le mellé a kenapéra

Hüm? - nézett rám és le tette a telefont

Most.... Mi is van.. Köztünk.. Pontosan? - sütöttem le a fejem mire meg fogta kezivel az állam és fejem fel emelte és felé forditotta

Amit mondasz drágám - puszilta meg orrom hegyét én pedig éreztem hogy egyre jobban ég az arcom-na? Mit mondasz mi legyen? - döntötte fejét az én fejemnek

Amit mondasz - szüntettem meg a köztünk lévő távolságot

Hümm-vált el ajkaimtol mire kérdőn rá néztem - akkor Nakahara Chuuya leszel a párom? - nézett a szemembe én pedig el vesztem a gyönyörű mogyoro barna szemeiben mely minden sérülést el rejt amit eddig szenvedett én pedig mint valami hisztis kis tini csaj eleresztettem egy könnycseppet

Igen! - borultam a nyakába majd hoszasan meg csokoltam melyet ő el mélyitett

Viszont tudod mit? - szakadt el ismét ajkaimtol

Mit?

Ma este el megyünk randira viszont én megyek merthanem el kések! És neked is ajánlom hogy siess! - mondta majd fel ált és távozott