Fogd már fel hogy szeretlek! (Soukoku)

3É.2R

Már biztos egy hete itt vagyok van hogy meg ébredek de amint észreveszik be drogoznak. Különös volt nem hallottam semmit de nem is érzékeltem hogy valaki körülöttem lenne. Ekkor döbbentem rá a képeségem használom

Dazai szemszöge:
Pont Chuuyat probáltuk ki szabaditani féltem valami baja esik de tudtam hogy haragszik rám. Most nem is haragszik... Inkább utál.. Meg hallottam valamit az egyik szoba irányábol ahogy be mentem emberek a falhoz szegezve, földhöz vágva, a levegőben minden a feje tetején és a közepén ott ált ő.. Észre sem vett engem de hallottam még itt is a nevem suttogta. Meg szüntettem képeségét ő ösze esett az emberek pedig el ájultam már aki tul élte. Fel vettem a karjaimba ki vittem. Mori ahogy meg halotta küldött is valakit Chuuya után és a többi maffiás után. Nem akartam el válni a vöröstöl de tudatni akartam hogy azért kellett az a szünet mert meg akarták öni. És tudták hogy velem van. Mostmár biztonságban van. Viszont ő azt sem tudta hogy veszélyben van. És szerintem nem is hinne nekem. Szeretem volna ezt én el mondani neki. De nem mertem nem volt erőm szembe álni vele. De figyeltem távolról figyeltem. Persze amint ki szurta hogy ott vagyok egyből el tünt. De mindig meg találtam. Persze ebben Akutagawa is segitett aki idő közben eléggé joba lett a kis tigrisel. De át adtam Chuuyat viszont egy üzenetet is Mori nak.