Nem hiszem el ezt a Narutot, mi a fene járhat most a fejében, csak úgy random beköti a szemem és elráncigág valahova úgy hogy bele sem egyeztem. Már egy jó ideje sétálunk mikor hirtelen megállít.
- Naru hova hoztál, tudod hogy utalom a meglepiket főleg ha bekötik a szemem. És miért ilyen hirtelen álltál méh majdnem orra estem. Amúgy meg mi jogon hurcibalsz el mikor edzenem kéne?! - szidtam le es kértem számon az engem elrablo fiút. Éreztem a leheletén hogy picit megijedt.
-Nyuugi Mika okom van rá szóval ne szedd le a fejem ha le veszem a szemkötőt oké? - mondta cseppet sem nyugodtan, tudtam hogy valamire készül már nyúltam a kunainomhoz hogy ha kell megtudjam magam védeni. De amint lekerult rólam a szemkötő elalt a szavam. Itt még nem voltam és oly gyönyörű volt a táj hogy menten lehidalok.(fenti kép⬆️) Csak amultam mikor észre vettem hogy a tisztás közepén ki áll egy gyönyörűen megteritett pokróccal és egy csokor fehér rózsával. A fejem olyan vörös volt mint még soha. Mire feleszméltem mra előtte álltam és Naruto már sehol.
- Szia... Mika, figyelj előbb hallgass meg és fogadd ezt a csokor rózsát. - nyújtotta ki kezét, persze egyből elfogadtam,es ekkor belekezdett.
- Mika, először is tudnod kell hogy akkor amikor a boltba voltunk azt randinak szántam már akkor tetszettel és Ino meg hat kellemetlen de féltem hogy te mut gondolsz nem tudtam hogy ott állsz az ajtónál és mindent hallasz. Akkor Es ott mikor otthagytál jöttem rá hogy szeretlek már az első pillanattól kezdve. Kerestelek hogy hol vagy mikor jössz haza és vártam hogy végre itt legyél velem. Mikor haza jöttél és nem tudtad ki vagyok egy világ dőlt össze bennem. Amikor anyud elmondta hogy az emlékeid vissza tértek egyből azon gondolkoztam hogy tehetném jóvá azt amit akkor tettem. És rajottem hogy nem elég egyszer bocsánatot kérnem ami elég kellemetlen. Szóval gondoltam egy piknik közben megbeszelhetnenk és hátha szeretsz te is engem.... Mert igen én szeretlek téged teljes szívemből és akár milyen kellemetlen is ez a szitu melletted akarok lenni. - hadarta le egy szuszra. Elallt a szavam, sose gondoltam hogy egy Nara ilyet képes hisz tudni illik ok kerülik a kellemetlen dolgokat. Olyan aranyos ahogy ott áll és néz rám. Szeretem ez tény, így hát a nyakába ugrottam és ott olelgettem.
- Már rég megbocsátottam Shika, és en is szeretlek. - ahogy ezt ki mondtam már meg is kaptam életem első csókját attól akit igazán szeretek és ő is engem. Még egy óráig voltunk ott ettünk ittunk, minden jó volt aztán haza mentünk. A házunk előtt jártunk mikor Shika megforditott leterdelt es megkerdezte.
- Senju Mikasa lennél a barátnőm? - sírva mondtam hogy - IGEN! - minden jó volt és végre boldog voltam. A házunk előtt elvaltak útjaink és megbeszéltük hogy holnap együtt edzunk.
Rövid rész lett tudom es bocsánat csak nincs sok időm írni de próbálok belehuzni egy kicsit <3
YOU ARE READING
Milyen az élet Senju Tsunade lányaként! ( Nara Shikamaru)
Romance(Sziasztok ez az első olyan könyvem amit más is olvas, remélem tetszeni fog. Sok másik történet alapja lesz benne, nem el lopni akarom csak megihlettek és a saját storymba beillesztettem őket. Remélem nem baj. A történet nem minden helyen egyezik me...
