-Boka szemszöge-:
Hétfő reggel 6:30.
Fáradtan felébredtem, és odasétáltam a tükrömhöz. Szokás szerint kócos hajam belelógott szemeimbe. Nagyon szétcsúszott fejem van megint. 4 órát aludtam.(:....Mindegy, kibírom már ezt az utolsó hetet a suliból. Nagyon nincs kedvem bemenni ma,de mégis mit tehetnék?
-János! Indulj az iskolába!--hallottam meg apa hangját a konyhából--
-Jó,majd megyek...--szóltam vissza kedvetlenül miközben magamra húztam egy inget--
Megettem a reggelim, és elmentem a suliba. Az osztályteremben már majdnem mindenki ott volt, csak még Gerébet és Csónakost nem láttam. Andris mindig későn ér be, szóval miatta nem aggódom, de Dezső sosem szokott késni.
Leültem a helyemre. Most kénytelen leszek egyedül végigszenvedni az órákat, mert a padtársam,Geréb hiányzik.
Azonban a másik jómadár, Csónakos András 7:57-kor a legnagyobb nyugalommal sétált be a termünkbe.
-Hello Papuskám!--köszönt kedélyesen Cselének, majd leült mellé.--
-Szia..Te hogy vagy mindig ilyen élettelteli?--kérdezte Csabi miközben egy fáradt mozdulattal a hajába túrt--
-Varázslat.--vigyorgott Csónakos azzal a hihetetlenül "sármos" félmosolyával, majd Cselére kacsintott, aki erre csak megforgatta a szemeit.--
És ennél a pontnál becsengettek az órára és bejött a terembe Rácz tanár úr is. Latin óra. Dögunalom az egész. Körülbelül mindenki utálja ezt a tantárgyat az osztályunkból.
Nagyjából az óra felénél tarthattunk, amikor mindenki meglepetésére Rácz tanár úr abbahagyta a szövegelést, és a homlokához csapott.
-Gyerekek! Hát majdnem el is felejtettem a jó hírt elmondani nektek!--kis hatásszünet után nyugodtan folytatta--: Mindannyian tudjátok, hogy nemsokára vége van ennek a tanévnek is. Ezért úgy döntöttem, hogy az utolsó osztálykirándulásotokat felejthetetlenné fogjuk tenni. Én egy egyhetes balatonalmádi kirándulásra gondoltam. De hogy azért ne unatkozzatok, velünk jönnek a Reálgimnázium végzősei is, ugyanis véletlenszerűen ők is pont a Balatonra terveztek menni, csak máshova mint mi, de leszerveztem a tanárukkal, hogy velünk jöhessenek.--pár pillanatra megállt a beszédben, és hosszasan végignézett rajtunk, majd egy mondattal lezárta a témát--: A többi fontos információt majd matek órán elmondom.
Amint befejezte az utolsó mondatát, ki is csengettek.
A szünetnek az első percében Csónakos, Csele, Barabás,Kolnay, Nemecsek, Richter, Weisz, és Leszik egyszerre csődültek a padomhoz. Mint valami birkanyáj...
-Úristen Boka! Te ezt el tudod hinni? A Reálgimnázium is velünk jön! Megint találkozni fogunk a Vörösingesekkel!--lelkendezett először Kolnay csillogó szemekkel.--
-Igen, igen! Megint szét kell rúgnunk azoknak a buziknak a seggét!--ordított Barabás is teljesen átszellemülten.--
- Fiúk, nyugodjatok le! Hahóóó,12.esek vagyunk, és ez egész Grundos ügy 5 éve történt. Nem utálhatjátok őket örökre!--mondtam nekik kicsit hangosabban a kelleténél.--
-Sz-szerintem igaza van Bokának.--állt mellém Nemecsek.--
-Jó, igaz...De attól még köcsögök.--állapította meg Andris már valamivel nyugodtabban.--
YOU ARE READING
Háború vagy szerelem? (PUF)
FanfictionEbben a kis történetben bele láthatunk a végzős Pál utcai fiúk életébe. Tele izgalmakkal, fájdalmakkal, csalódásokkal...és esetleg szerelemmel is???? (Cselnakos,Bolnay, BokÁts)