Háború vagy szerelem? (PUF)

Háború vagy szerelem?(PUF): Ajándék-hadművelet (6. Fejezet)

Boka szemszöge:

Április 22.-e van, és péntek. Nagyon nem kedvelem a péntekeket. Olyan felesleges óráink vannak. Legalábbis a legtöbb számomra az. 1. óra: Irodalom, 2. óra:Művészetek, 3. óra:Tesi, 4. óra:Zene, 5. óra:Történelem, 6.  óra:Matek, 7. óra:német, 8. óra pedig angol. És valakinek még bent kell maradni 9. órára is faktra. Egy ilyen gyilkos nap után éppen miközben sétáltam haza, hirtelen megcsörrent a telefonom. Meglepődve néztem a képernyőre. Andris hív... Ez nem jó jel. Ő mindig csak akkor hív, ha baj van.

-Halló?-vettem fel a telefont kissé meglepett hangon.-

-BOKA, ÉN EGY IDIÓTA VAGYOK!!!-ordított bele egy kétségbeesett hang a telefonba.-

-Ezt tudom. De mi történt?-érdeklődtem meg, mivel reméltem, hogy nem csak azért hívott fel, hogy ezt közölje velem.-

-SEGÍTENED KELL!!! KURVÁRA ELFELEJTETTEM, HOGY HOLNAP VAN CSELE SZÜLINAPJA, ÉS MA JUTOTT ESZEMBE, ÉS MÉG NEM VETTEM NEKI SEMMIT, ÉS NEM IS TUDOM, HOGY MIT KELLENE VENNEM NEKI!!-pánikolt tovább Csónakos, mire bennem teljesen megállt az ütő.-

Én is elfelejtettem! A francba!!! Hogy történhetett ez?!

-Fhú bakker, tényleg! Most mit csináljunk? Vajon Barabásék emlékeznek?-kezdtem el tanácstalankodni én is.-

-Nem tudom!...-érkezett a kétségbeesett válasz, mire nekem egy remek ötletem támadt.-

-Jó oké, nyugodjunk meg. Mi lenne, ha elmennénk neki gyorsan ajándékot venni? Hívjuk Barabásékat is!-vetettem fel ötletem.-

-Oké! És hova menjünk vásárolni?-kérdezte már egy fokkal nyugodtabb hangon Andris.-

-Hát mondjuk a Mammutba? Az van a legközelebb.

-Oké, nekem jó. Akkor én hívom Kolnayt meg Richteréket. Te intézd Barabást meg Nemecseket!-utasított engem Andris, majd pedig azonnal letette a telefont.-

Nem húztam az időt, felhívtam gyorsan Ernőt és Kendét, és megbeszéltem velük, hogy találkozzunk a házunk előtt, és akkor majd onnan indulunk a Mammutba.  Ezt az információt megosztottam persze Barabásékkal is.

Nagyjából tíz perc múlva hazaértem. Gyorsan felrohantam a társasház lépcsőjén, és sietve leraktam a táskám, és a telefonommal és a kulcsommal a zsebemben lementem a ház elé és vártam a többieket. Először persze az ideges Csónakos érkezett meg.

-Hello Papuskám...Te, én olyan idegben vagyok most...-kezdett el panaszkodni Andris, akin tényleg lehetett látni, hogy mindjárt szétrobban az idegességtől.-

-Hát azt látom. De figyelj, nyugodj meg. Most gyorsan elmegyünk ajándékot venni, aztán nem lesz baj.-nyugtatgattam Andrist.-

Ezek után Barabás és Kolnay is megjelent Nemecsekkel mögöttük.

-Baszki gyerekek, én is teljesen elfelejtettem Csabi szülinapját...Annyira rá vagyok parázva erre a kurva érettségire, hogy fullra kiment a fejemből.-bosszankodott Kende is, mikor megérkeztek.-

Pár perc ideges várakozás után Richter, Leszik és Weisz is megjött, szóval el is indultunk ajándékot venni az egyik legfontosabb emberünknek: Csabinak.

Egy jó pár buszút és egy "kis" séta után meg is érkeztünk a Mammuthoz. Igazából én személy szerint egyáltalán nem szoktam plázákba járni, de azért persze ismerek néhányat. Ezen a helyen is csak mindössze kétszer voltam eddig, ha jól emlékszem.

Ahogy beléptünk az ajtón, néhányunknak tátva maradt a szája...kicsit még nekem is. Már el is felejtettem, hogy ilyen nagy ez a pláza. Rengeteg emelet van és számtalan üzlet. Nem tudtuk, hogy hol kezdjünk, szóval teljesen tanácstalanul megálltunk kicsivel a bejárat után.