-Figyelem emberek!
Hallottam, mire mindenki körbe be állta a rendőrfőnököt. És várta az utasításait.
-A közeli bankot ki rabolták, négy rendőrkocsit küldök és Ágnesz fogja vezetni a nyomozást, ha nem érnénk oda. De persze ez nem fog megtörténi ugye?
Kérdezte idegesen és hangosan a rendőrfőnök. Már megszoktuk tőle, hogy mindig kiabál, de hát ez a dolga.
Mire mindenki egy: IGENIS URAM!- mat mondtunk.
-Ágnesz Brownt keresik telefonon.
-Megyek.
Mondtam és elindultam a vezetékes telefonfülkéhez.
-Halo Ágnesz Brown vagyok. Ki keres?
-Ne a bankot figyeljék. Egy kocsi akar elindulni onnan egy nő és egy bankárnak öltözött férfi ők rabolták ki a bankot.
-Ki maga? És honnan tudja ezeket?
Kérdeztem az ismeretlen telefonálótól.
-Annyit kell tudnia, hogy egy titkos hódolója vagyok. Viszhall.
-Jacob! Gyere megyünk.
-Pont most, éppen a reggeli fánkomat ettem.
Erre a mondatára mogorván néztem rá.
-Jól van, megyek már.
Jacob és én be szálltunk a kocsiba, be kapcsoltuk a harangozó szirénát.
-Induljunk a helyszínre! De figyeljük a kocsikat.
Mondtam Jacobnak. Ki értetlenkedni kezdet velem.
-Minek nézzük az autókat. Nem ez az utasítás.
-Kaptam egy fülestt, azt mondta, hogy egy autóval foglalkozzunk és ne a bankkal.
-Mert azt hiszi ez a te fülesed, hogy így akarnak meg szökni, csak úgy feltünés nélkül?
-Örülök, hogy megérteted, most rövidebb idő alatt sikerült, mint álltalában, jár a píros pont.
-Jaj, ne legyél már ilyen. Nem mindenkinek van olyan jó, eszes agya mint a Nagy Ágnesznek.
Ebbe muszáj volt bele egyeznem.
-Megérkeztünk.
-A többi rendőrautó még nincs, mi vagyunk az elsők.
- Vigyáz, kocsi!
Sikítottam, Jacobnak.
Majdnem bele mentünk egy autóban. Nem hiszem el. Jacob alszik, a kormánynál, mondjuk most biztos kinyíltak a csipás szemei.
Amikor kiszálltunk valami rossz érzés fogott el.
Az elötünk lévő autóban, amibe majdnem bele mentünk, a vezető játszadozott a gázzal néha jobban be nyomta olyankor alig lehetet hallani. Mikor megindultunk egyszerűen ki kerülte a kocsinkat.
Gyorsan vissza szálltunk az autóba. Közben hívtam a rádión a rendőrfőnököt. Ő meg értesítette a többi rendőrt. Mi addig is követük a rablókat. Mikor meg láttam a kollégákat, szóltam Jacobnak hogy forduljon balra. Hihetetlen módon, de nem kérdezett semmit.
A rendőr kollégák mentek tovább, mi meg be előztük a bűnözőket. Csak hogy ők elkezdtek karambolozni, megállíthatatlannak tűntek és egy szempillantás alatt a folyóba landoltak.
Amilyen gyorsan csak tudtam ki szálltam a kocsiból és a móló szélére futottam egy férfit láttam, ahogy fel úszik a felszínre egy nővel. A rendőrök és én ki segítettem őket a vízből. Mikor meg láttam a nő arcát, rájöttem Ő a húgom.
A férfi pedig Thomas. Ő és én meg kezdtük az újra élesztést sikeres volt, mert egyből a nyakamba ugrott és köhögött, nagyon sírt, de jöttek a kollégák és hoztak két törölközőt nekik.
Mikor meg érkeztünk a rendőr kapitányságra egy tiszt be kísérte őket egy cellába. Én meg rohantam haza a kerékpárral egy normális ruháért a húgomnak.
Thomasnak nem vittem, mert tudtam, hogy a kapitányságon vannak férfi ruhák a vészhelyzet esetén.
-Ágnesz! Jöjjön az irodámba!
-Máris uram!
-Ágnesz tudom, hogy akit el kaptunk az a húga, De kérem, ne legyen kivételes vele, a ki hallgatáson.
-Igen uram!
Ezzel ki mentem az irodájából.
Gondoltam gyorsan túl esek a ki hallgatásón. És a cellák felé vettem az irányt. Mikor megint egy hívásra hívtak el.
-Haló. Ki az?
Nem válaszólt senki. Le tettem és mentem tovább a cellák felé.
ESTÁS LEYENDO
A rabló hármas
AcciónEgy lányról szól aki megunta hogy unatkozik és kalandozni kezd. Romantikus, vicces, kalandos. A személyek neve kitalált, ha bármi egyezés van történet és a valóságban létező emberek nevével az csak is véletlen! Jó olvasást kívánok!
