Másvilág

Újra látsz

Éjjel amit tudtam elintéztem. Betelefonáltam az őrsre és kértem reggel 9-re időpontot látogatásra. Szerencsére engem tisztelnek ott, így még soha nem fordult elő, hogy ne mehettem volna be akkor amikor akarok.

Nem küldték át nekem az anyagot, mondván, hogy nagyon sok bizonyíték van, ezért majd a Louissal való megbeszélő után kapom meg a vád adatait. A cikkből annyit megtudtam,hogy már hetek óta készülnek erre a rajtaütésre. Ebből arra következtetek, hogy valaki beépült a rendőrséghez, máshogy nem sikerült volna nekik. 

Reggel egy fekete inget veszek fel fekete öltönnyel. Sokáig készülődök, mert igazából le is akarom őt nyűgözni. Hét éve nem láttam őt. Hét kibaszott éve. Félek is ettől a találkozástól, mert igazság szerint ez nem rólunk szól, de valamelyest mégis. Haragszom rá, van bennem düh, de mégsem gondolkoztam egy percet sem, tudván, hogy szüksége van rám.

Hosszú hajamat egy szoros kontyba fogom a fejem tetején és magamhoz veszem minden szükséges papíromat. Kicsit remegve megyek át az ellenőrző úton, majd egy nagy sóhajt engedek ki. 

-Dr.Edward Styles jött hozzád Tomlinson. -mondja az őr és maga előtt beenged a beszélő terembe. 

Louis az asztalnál ül. Annyira máshogy néz ki. Arcát rövid szakáll borítja és a haja is hosszabb mint utoljára volt. De van ami a régi. A szeme. Ami rám villan idegesen, majd egy pillanat alatt mereszti ki a szemeit. Gyönyörű kéket. Ezernyi érzés kavarog most bennem. Sokszor vártam a hét év alatt, hogy vajon milyen lesz őt újra látni, de ilyenre nem számítottam. Mindig is úgy gondoltam, hogy majd jól beolvasok neki azért, amiért őt döntött helyettem, és elmondom neki, hogy mennyire megbántott, de most nem érzem ezt. Egyszerűen csak nyugalmat érzek, hogy újra a gyönyörű szemeibe nézhetek.

-Szia.- köszönök halkan, majd megköszörülöm a torkomat és leülök vele szemben. Louis minden mozdulatomat követi és még mindig nem szólal meg. Fürkészően nézi az arcomat és meg sem mozdul.- Louis?- mondom, mire vesz egy mély levegőt. 

-Azt mondtam, hogy nem akarlak többet látni.- húzza félmosolyra a száját.

-Te jöttél az én világomba.- szállok mosolyogva vitába.- És amúgy is írtad.-jegyzem meg, mire Louis lehajtja a fejét és kuncogva megrázza. 

-Semmit nem változtál.- jegyzi meg a szemembe nézve.

-Igazából nagyon sok mindenben változtam, amióta nem láthattalak.- jegyzem meg azért a sértettségem. 

-Látom zavar a dolog.- mondja a mély hangján, én pedig már ettől elveszek.

-Hiányoztál, igen. És az is zavart, hogy nem tehettem semmit és ezt te döntötted el.- magyarázom, mire bólint. 

-Jobb volt így.- mondja halkan.- Most te is itt ülnél, ha nem így döntök.

-Soha nem kerültél volna ide, ha melletted lehetek.- mondom és nem tud vitatkozni. Tudja, hogy igazam van. Mélyet sóhajt, majd várakozóan néz rám.

-Szóval te mented meg a seggem?- kérdi vigyorogva. Furcsa vele ilyen közvetlenül beszélgetni.

-Fordult a kocka főnök.- kacsintok rá, utalva arra hogy azelőtt az ő kezében volt a sorsom. 

-Nem fogsz tudni kivinni innen. Igazak a vádak.- mondja keserű mosollyal.

-Hah, annyira akkor mégsem ismersz. Soha, nem vesztek ügyet.- mondom elszántan, mire elmosolyodik. -Meséld el, hogy ment a rendszered?

-Én csak szóban irányítok évek óta, nem csinálok magam semmit. Liam..-kezdi, mire felszalad a szemöldököm, amit ő is észrevesz.- Intézett nekem mindent az utóbbi években. Velem lakott, így könnyű volt irányítani bizonyíték nélkül.

-Szóval Liam.- mondom keserűen, de most profi leszek és nem megyek bele a dologba. - Őt is behozták?

-Hah.- horkan fel.- Véletlenül pont nem volt ott a rajtaütésen.- mondja gúnyosan.

-Szóval ő dobott fel.- állapítom meg a szavaiból.

-Úgy sejtem. Banda gyűlés volt, ahol csak a legfontosabban vannak ott. Mindig ott szokott lenni, de most halaszthatatlan dolga volt. Pontosan tudták hogy hol leszünk és mikor, nem lehetett véletlen, sőt kutatómunka sem mert az épületet én építtettem át. Belsős adott fel és ő a leggyanúsabb. 

Jegyzetelem amit mond és közben érzem magamon a tekintetét. Még mindig kívánom őt, még ebben a körülményben is, még ennyi év után is változatlanul.

-Tehát akkor összefoglalva. Liam csinált helyetted mindent.-bólint.- Tehát ha odamegyek bármelyik helyre ahova a drog érkezett, ők Liamet fogják azonosítani mint beszállító?- Louis érdeklődve néz rám.

-Igen.- válaszolja.

-Nagyszerű. Ki foglak hozni, ma megkapom a részleteket az ügyről és holnap mondom is, hogy hogyan. -mosolygok rá.

-Nagyon biztos vagy magadban.- mondja vigyorogva. Még mindig gyönyörű, sőt. Sokkal férfiasabb és ezzel sokkal sexibb is. 

-Mindig is az voltam.- mondom mélyebb hangon. 

-Arra emlékszem.- néz mélyen a szemembe. Mélyen csillog a kék szempár, ami hatással van rám. Zavaromban fészkelődök egyet a széken, majd megköszörülve a torkomat.

-Akkor holnap jövök. Van még valami amit elmondanál?- kérdem tőle érdeklődve. Elgondolkodva néz rám. 

-Tudsz privát beszélőt kérni veled?- kérdi mély hangon. A levegő bennreked a torkomban.

-A kérdés nem az hogy tudok-e hanem hogy akarok-e. - megyek bele.

-Én akarom.-mondja halkan.- Mindig is akartam volna. 

-Nem úgy viselkedtél. 

-Harry.-sóhajt fel.-Gondold végig, hogy hol lennél most, ha mellettem maradsz.