Egy újabb fárasztó tanítási nap közepén vannak. Kakashi nagyot sóhajt. Ez lesz az utolsó órája és mehet tovább. Szerencsére osztályfőnöki lesz csak, semmi extra.
Előző órája is kedvenc osztályával volt, így arra sem vette a fáradtságot, hogy elhagyja a termet. Már régen rájött, hogy a szünetek alatt a fiatalok egy teljesen más arcát ismeheti meg. Szereti nézni őket. Jó látni, ahogy aprócska bimbóból gyönyörű virágokká nyílnak az évek során.
Uchiha Sasuke.
Reggel nem volt órája, így meglátogatta Narutót. Jó érzés volt hallgatni, ahogy Sasukéről és kezdődő barátságukról mesél neki. Két hete jár be hozzá töretlenül a fiú, és Kakashi határozottan látja mindkettőn a változásokat. És legnagyobb örömére mindkettő esetében pozitív változásokról van szó. Naruto kedve egyre jobb, és egyre magabiztosabban áll a fizikoterápiához is. Sasuke pedig kevésbé zárkózik el az osztálytársaitól, sőt, ami azt illeti, azóta még csak verekedésbe se keveredett. Néha még mintha valamiféle mosolyszerűt is látott volna az arcán az elmúlt pár napban.
Sasuke teljesen rezignált arccal áll fel a helyéről. Kakashi kíváncsian követi a tekintetével, amikor rájön, hogy nem a terem bejárata felé veszi az irányt, hanem a terem belseje felé. Legnagyobb meglepetésére pedig az egyik osztálytársához lép oda. És beszélgetést kezdeményez vele!
Elmosolyodik. Határozottan jó ötlet volt Sasukét Naruto mellé küldeni. Gondolatban még vállba is veregeti magát. Negyedik éve tanítja a fiút, és soha nem látta közeledni az osztálytársaihoz. Most pedig beszélget az egyik lánnyal. Elképesztő! Csak így tovább Sasuke!
A fekete mintha megérezte volna, hogy ő forog osztályfőnöke fejében, és szúrós tekintettel néz a férfira. Kakashi nagyot sóhajt. Lassú virágzás lesz ez, de Sasuke bizonytalan rügyecskéből erős bimbóvá növekedett az elmúlt napokban. Határozottan jó úton járnak.
**
Naruto szemöldökeit összehúzva, ceruzája végét rágcsálva nézi az ölében fekvő könyvet. Sehogy sem fér a fejébe, miért kell neki ezt is megtanulnia. Az, hogy miként kéne neki ezt megoldania, az meg pláne! Mindig is hülye volt a fizikához, pedig azt hitte, apja révén több tehetsége lesz hozzá. Az a sok képlet, az a rengeteg idegen szó és az a számtalan értelmetlen definíció, amik csak megbonyolítják a világ legegyszerűbb dolgait!
- A fociban is sok hasznát veszed a fizikának! Gondolj csak bele, Naruto-kun: amikor elrúgod a labdát, fontos tudnod, hogy mekkora erővel kell elrúgnod és milyen távolságra, hogy adott időn belül a kapuban landoljon. Képzeld el ezt a szituációt: 2-2 az állás, mindössze másodpercek vannak hátra a meccsből. Te a pálya közepén vagy és látod, hogy nem fogsz időben odaérni, ha nyerni akartok, muszáj vagy onnan berúgni. Adott a távolság és az idő, már csak az erő hiányzik. Aztán eszedbe jutnak a fizikán tanultak, gyorsan kiszámolod, és lősz! A labda a sípszó előtti utolsó pillanatban betalál, ti pedig nyertek! Az s=v*t képlettel ezt pontosan ki tudod számolni és garantáltan minden rúgásod tűpontos lesz! - magyarázta neki egyszer a fizika tanára. Nem hülye ő, érti a gyakorlati hasznát a dolognak. Főleg, ha így magyarázzák el. De minek megtanulnia, ha ezt hülye fizikai képletek nélkül is tudja? Na ugye!
Gondolataiból az ajtó csapódása szakítja ki. Meglepetten kapja oda a fejét, ceruzáját ajkai között felejtve.
- Sasuke? Mi a franc...? - lepődik meg a látványon. Minden nap kitalál valamit a másik, hol társasjátékot, hol kátyákat hoz magával. De ilyet még nem látott: a fekete kezében több csokor virág van, meg valami zöld is kikandikál közülök. Ő maga pedig alig látszik ki mögülük.
YOU ARE READING
Igaz és őszinte
FanfictionSasuke egy arrogáns, beképzelt pöcs. Nem lehet szebben leírni a viselkedését. Tanára, Kakashi ezt megunva közmunkára fogja, különben megbuktatja év végén és búcsút inthet az egyetemnek. A konohai kórházban kell segítkeznie. Naruto a kórházban lábad...